Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-07-12 / 27-28. szám
212. oldal EVANGÉLIKUS ELET 27-28. szám község által fenntartott iskola rendes szükséglete is; ide tartozik a felsőbb egyházi hatóságok szükségleteinek, valamint az általuk fenntartott vagy segélyezett intézetek költségeinek az egyházközségekre törvényesen kivetett évi összege; nemkülönben a közalapi járulék is; b) rendkívüli egyházi adó, amely a rendes évi költségvetés kereteit meghaladó egyház- községi rendkívüli szükségletek fedezésének céljára szolgál. ; Az anyaegyházközség és a leányegyházközség által fenntartott iskolák felállításával és fenntartásával kapcsolatban felmerülő költségek fedezetét, mint rendes, esetleg rendkívüli iskolai adót, külön kell kivetni azokra az egyháztagokra, akik az iskolafenntartó egyháznak a tagjai. 2. adózási rendszer szempontjából: a) személyi adó, amely az egyháztagok vagyoni, jövedelmi és kereseti viszonyaira tekintettel, esetleg osztályba sorozás útján, készpénzben, terményben, egyéb természetbeni szolgáltatásban, avagy munkaszolgáltatásban vettetik ki; ' b) százalékos adó, amely az egyháztagokra kirótt állami egyenes adók alapján, azok meghatározott százalékában és mindenkor készpénzben vettetik ki. A készpénzben kivetett adó a felsőbb egyházhatóságoktól jóváhagyott egyház- községi közgyűlési határozat alapján, termény- beli szolgáltatással is, leróható. A kétféle adózási rendszer együttesen is alkalmazható. Az állami adó alól való mentesség nem mentesít az egyházi adózás alól. 7- §• Személyi adót köteles fizetni, minden húsz éven felüli egyháztag, ha külön vagyona, külön jövedelme vagy keresete van; avagy, ha önálló háztartása van; végül, ha nincs is önálló háztartása, de házasság útján családot alapított. Személyi adó fizetésére nem kötelezhető a teljesen keresetképtelen s egyúttal jövedelem nélküli és vagyontalan egyháztag. Az E. A. 252. §-a hatályát veszti. 8- §• ..........................Ö tszáz pengőt meghaladó évi személyi adó fizetésére egy egyháztag sem kötelezhető. Az evangélikus vallású házastársiak személyi adója együttvéve szintén nem haladhatja meg az ötszáz pengőt. Az E. A. 253. §-a hatályát veszti. 9- §• » Személyi adót csak abban az egyházközségben kell az egyháztag terhére kivetni, amelyben állandó lakóhelye van. Ha az egyháztagnak több állandó lakóhelye van, jogában áll kijelölni azt az egyházközséget, amelyben személyi adót fizetni kíván. Ha e jogával az előző év december 31. napjáig nem él, akkor egyházi személyi adóval ott kell megróni, ahol állami jövedelem- és vagyonadóval van megróva. Az E. A. 254. §-a hatályát veszti. io. §. A m. kir. honvédség, csendőrség, határőrség és folyamőrség tényleges állományú tagjaira, e minőségükben élvezett illetményeikből és szolgálati járandóságaikból származó jövedelmük után a nem katonai egyházközség egyházi adót nem vethet ki. , Az egyházi tisztviselőket nem illeti egyházi adómentesség az egyháztól élvezett javadalmuk után sem. 11* §Ha a személyi adó címén befolyó jövedelem az egyházközség szükségleteinek fedezésére nem elég, továbbá, ha egyházközségi közgyűlés az egyház adózási rendszerét a személyi adó mellett az állami adók arányábian való egyházi adózásra is alapítja, akkor az egyházközség tagjai, a megelőző évben reájuk kivetett állami egyenes adó alapján, ezeknek az adóknak az egyházközség közgyűlése által megállapított, de az egyházközség minden tagjára nézve csak egységesen megállapítható százalékával is megadóztathatok. Az egyetemes közgyűlés megállapíthatja, hogy mely állami egyenes adók szolgálhatnak a százalékos egyházi adó kivetésének alapjául. Az E. A. 255. §-a hatályát veszti. 12. §. Ha az egyházmegyei presbitérium úgy találja, hogy az egyházközség rendes szükségleteinek fedezésére nem alkalmas adózást eredményező adókulcsot alkalmaz, az egyházközséget az adókulcs megváltoztatására hívja fel. Ha ez a felhívás egy éven belül eredménytelen marad, az egyházmegyei presbitérium az egyházközség adózási viszonyaira vonatkozólag két kiküldöttje útján, az egyházközség költségére, az egyházközségben beszerzendő adatok és megállapítások alapján előterjesztést tesz az egyházmegyének az egyházközség adókulcsának megfelelő megváltoztatására. Az egy- rnegyei presbitérium ez alapon megállapítja az adókulcsot s azután ezt a határozatát hivatalból való felülvizsgálás végett minden esetben felterjeszti az egyházkerülethez. Azi egyházkerületi presbitérium tovább nem fellebbez-» hető határozatában megállapított adókulcsot, az ezt követő költségvetési évtől kezdve, az egyházközség az adókivetésnél alkalmazni köteles. l3\ §’ A százalékos egyházi adó az egyházközség területén egyenes állami adóval megrótt minden egyháztagra kivethető az alábbi korlátok között: a) ugyanaz az adótárgy csak egy helyen lehet egyházi adó kivetésének az alapja; b) aki állandóan annak az egyházközségnek, illetve missziói körnek a területén lakik, amelynek politikai községeiben egyenes állami adóval van megróva, annak az egyenes állami adóját százalékos egyházi adója megállapításánál egész összegében kell számításba venni.
