Evangélikus Élet, 1936 (4. évfolyam, 1-51. szám)
1936-07-12 / 27-28. szám
27-28. szám EVANGÉLIKUS ÉLET 211. old al kelnek, olyan régies franciák s a kelyhet is üvegpoharakban adják, melyeket azután, mint Marrn- nejmban látta, kiöblítettek; olyan szent cselekményhez ez nem méltó, inkább korcsmának látszott, mint templomnak és keresztyén gyülekezetnek.« Nem jói ismerte a reformáció történetét, midőn Lutherről, Kálvinról is azt mondja, hogy olyanok voltak, mint a többi papok mind, mesterek lenni és uralkodni akartak, ezért váltak el az egyháztól. Tudnia kellett volna, hogy a pápa átkozta ki őket. (Künzel 356., 385., 389.) Hogy a képmutató és vallásüldöző pápistaság milyen gyümölcsöket terem, azt keserű fájdalommal tapasztalta családi életében és hazája sorsában is. Az a bizalmas levél, melyben nagynénje és nevelőanyja, Zsófia hannoveri hercegnő előtt férjének fajtalan kicsapongását s öt, mint hitvestársát egyébként is vérig sértő bánásmódját elpanaszolja, megdöbbentő és igazán felháborító. Nem csak az apa folytatott iily ocsmány életet, hanem fiát és leányát is ilyen bűnös, fajtalan társaságokba vezette. Liselotte előre rettegett attól, hogy férje a leányukat majd rábeszéli, hogy a Napkirálynak Montespan- tól való fattyújához (Bastard), Toulouse grófhoz (ki különben Rákóczinak jóakaró barátja lett) menjen férjhez. Mint lelkes nemet honleány is végtelen sokat szenvedett férjétől és a Napkirálytól. Erről legközelebb. (Künzel 166.) (Folytatjuk.) D. Payr Sándor. Az egyházi háztartásra vonatkozó zsinati javaslat. Az egyeztető bizottság által kibocsátott és az egyházközségi adózásra vonatkozó paragrafusokat, mint közérdekű indításokat bemutatjuk olvasóinknak. I. Fejezet. ALAPÍTVÁNYI bizottság. I- §• Az egyetemes közgyűlés nyolctagú egyetemes alapítványi bizottságot választ. A bizottság tagjainak felét az egyetemes egyháztanács tagjai közül kell választani. A bizottság elnöke az egyetemes felügyelő, hivatalból tagjai: az egyetemes főjegyzők, az egyetemed számvevőszék elnökei és az egyetemes ügyélsz. A bizottság legfelsőbb egyházi felügyeletet gyakorol a magyarországi evangélikus egyházi közületeknél és intézeteknél tett, valamint az ezek által kezelt összes alpítványok felett. E célból az alapítványokat nyilvántartja. ■ Ötezer pengőnél nagyobb értékű alapítványi vagyon, vagy- vagyonrész elidegenítésé-, hez, valamint alapítványi vagyonnak ily összeget meghaladó terheléséhez, nemkülönben állagának és céljának megváltoztatásához az alapítványt kezelő közület vagy' intézet közvetlen felsőbb egyházi hatóságiinak a jóváhagyásán felül az egyetemes alapítványi bizottság jóváhagyása is szükséges. Egyebekben az egyetemes alapítványi bizottság működésének, intézkedési jogának a körét és mód [át az egyetemes közgyűlés szabályrendelettel állapítja meg. EGYHÁZI TÖRZSVAGYON ÁLLAGÁNAK MEGTERHELÉSE, ÁTVÁLTOZTATÁSA ÉS ELIDEGENÍTÉSE. 2- §• Egyházközségi törzsvagyon megterheléséhez, átváltoztatásához, vagy elidegenítéséhez az egyházmegye jóváhagyásán felül az egyházkerület jóváhagyása, egyházmegyei törzsvagyon feletti ilyen irányú rendelkezéshez az egyház- kerület jóváhagyásán felül az egyetemes egyház jóváhagyása, egyházkerületi törzsvagyon feletti ugyanilyen tárgyú rendelkezéshez pedig az egyetemes egyház jóváhagyása szükséges. A KÖLTSÉGELŐIRÁNYZAT TÚLLÉPÉSE. A költségelőirányzatot csak kivételesen a presbitérium határozata alapján és a közvetlen magasabb fokú önkormányzati testület elnökségének engedélyével lehet túllépni. i II. Fejezet. AZ EGYHÁZKÖZSÉGI HÁZTARTÁS. 4- §• Az egyházi szükségletek fedezésére szolgálnak : a) az előző évi jövedelem feleslege, b) az egyházközség vagyonának folyó jövedelme, é) az egyháztagok önkéntes adakozásai, d) az egyházközség esetleges egyéb bevételei,. , e) az egyházi adó. Az egyházi törvények bármely rendelkezéseiben említett egyházi járulék alatt mindenkor egyházi adót kell érteni. Az E. A. 248. §-a hatályát veszti. Az egyházi adózás rendszerét, valamint az egyházi adókulcsot — utóbbit mindenkor az adózó egyháztagok számára, valamint vagyoni és kereseti viszonyaira s általában anyagi teljesítőképességére való tekintettel — a jelen törvény keretei között, a költségvetés tárgyalása alkalmával az egyházközség közgyűlése állapítja meg. Az egyházközség a jelen törvény hatálybalépése előtt fennállott adózási rendszerét továbbra is megtarthatja, amennyiben az nem ellenkezik a jelen törvénnyel. Ha azonban ellenkezik, akkor az egyházközség, az egyházmegyei presbitérium által kitűzendő záros határidőre az egyházi törvénynek megfelelő új adózási rendszert köteles bevezetni. Az E. A. 251. §-a hatályát veszti. 6. §. Az egyházi adó mind rendeltetése, mind adózási rendszer szempontjából kétféle: 1. rendeltetése szerint: a) rendes egyházi adó, amely az egyház- község évi rendes összes szükségleteinek a fedezésére szolgál; ide tartozik tehát az egyház
