Zsilinszky Mihály: Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)

I. A vallási türelmetlenség- — a kizárólagos üdvről szóló tanból ered. — A protestánsok szenvedései. — Kermann gyermekkora

ben minő volt a szegény üldözött protestáns lelkészeknek és híveiknek helyzete, azt könnyű elgondolni. A kizárólagos üdvösség hamis tanával szembe állították Krisztusnak tiszta evangéliomát, — a pallossal ós máglyával szemben, a lehető önvédelem mellett a lelkiismeret és az élő hit hatalmát. Es ez a hatalom sokszor megrendítette az üldözők zsoldosainak lelkét; az erős meggyőződés martyrjai szaporodtak, — a lelki vezéreitől megfosztott nép kimondhatatlan küzdelmek között hősiesen kitartott — és földes uraival kivívta a Krisztus evangéliumának szabadságát. Bizony a vallási békének jelen korszakában alig tudjuk magunkat beleképzelni azon boldogtalan korszakba, melyben apáink folytonos harczban állottak hitökért és meggyőződésükért. Nem tudjuk elképzelni azokat a testi és lelki fájdalmakat, melyeket a kegyetlen üldözés nekik és övéiknek okozott. Fájdalom, alig sejtjük azon h i t h fí s é gn e k titkos erejét is, mely apáinkat oly bámulatos fényben tünteti fel előttünk! Ez alkalommal Kermann Dániel ev. lelkész és püspök élettörténetét kívánom hitrokonaimnak lelki szemei elé varázsolni, hogy némi fogalmat nyerjenek szegény ev. egyházunknak azon korszakáról, mely 1663. és 1740. évek, vagyis Kermannak bölcsője és koporsója közé esett. Szomorú, sötét és viharos korszak volt ez. Első része belenyúlik I. Lipót király uralkodásának idejére, mely viszhangzott nemcsak az evanglikus üldözöttek jajkiáltásaitól, hanem egyúttal a jó hazafiak panaszaitól is.