Zsilinszky Mihály: Kermann Dániel evangélikus püspök élete és művei. 1663–1740. Budapest 1899. (A Luther-Társaság XXXV. kiadványa)

III. Bársony boszúja. A turolukai ev. templomot elvették a katholikusok. — Kermann atyja és családja menekül.— Prot, főurak védelme alatt Kermann elvégezi iskoláit — a külföldön is

mély árokba bújt, hogy a lovak el ne gázolják. Nővére, a kis Zsuzsanna ijedtében leesett a grádicsról és véresen futott be. édes anyjához, a ki még mindig a megsebesült püspök körül forgolódott. A zaj lecsendesítése után Bársony irományai után kezdett kérdezősködni, melyek időközben Kermann kezébe kerültek, s melyekből az le is másolta magának azokat, a melyek kiválóan érdekelték. Ilyen volt például a királyi mandátum, melyben elmondatik, hogy ő felsége a kath. javak összeírására kedvelt hívét Szelepcsényi György esztergomi érseket választotta ; mivel azonban az, gyengélkedése miatt, ezen ügyben el nem járhatott, helyette Bársony György nagyváradi püspök küldetett ki. Hasonló volt az a királyi irat is, melyben Bársony utasíttatott, miként bánjék el a szabad kirbányavárosok ev. lakosságával, mely értelmi és vagyoni súlyánál fogva, mindenkor döntő befolyást gyakorolt a vidékre. III. Bársony boszúja. A turolukai ev. templomot elvették a katholikusok. — Kermann atyja és családja menekül. — Prot, főurak védelme alatt Kermann elvégezi iskoláit — a külföldön is. A fentebbiekből láttuk, hogy Bársony eljárásában a kíméletlenség és vakbuzgóság vakmerően nyilatkozott. Lelkét nem a keresztyén vallás szelleme, hauem abosszú érzete vezérelte. Most is, midőn sebeiből némileg kigyógyult és biztonság tekintetéből Kermann egész Berencsig elkísérte,- a szóval kifejezett hála után azonnal