Zsilinszky Mihály: Az 1646-ki tokaji tanácskozmány. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XII. kötet. IX.)

A király látván, hogy a tokaji tanácskozások ügye nem vezet eredményre, s félvén attól, hogy a külföldi események fejleményei a fejedelemnek különben is fogytán levő türelmét végkép kimerítik, s könnyen a tárgyalások megszakítására fogják bírni: jónak látta követeinek egyikét egyenesen a fejedelemhez küldeni, s közölni vele kívánságait. Az a sok, egymásnak ellenmondó hír a fejedelem terveiről; az a szüntelen izgatás, melyet az esztergomi érsek folytatott; az a sok eltérő tanács, melyet főembereitől naponként vett — végre azon férfias elhatározásra bírták, hogy egyenesen a fejedelemhez forduljon ; attól hallja, mi való van a sok izgató hirben; és miben áll a béke legfőbb akadálya. Ennek megtudására senki sem volt alkalmasabb férfiú, mint a linczi béketárgyalások alkalmával oly nagy tapintatot tanúsított Tőrös János, a ki urához való ragaszkodás mellett, bírt fogékonysággal az ellenfél álláspontjának helyes megítéléséhez is. Tőrös május első napjaiban sietett Nagy-Váradra. A fedelem Székelyhidáról azonnal sietett Nagy-Váradra, hogy őt illően fogadhassa. A fejedelem illő tisztelettel és fejedelmi pompával fogadta a király követét. Még a tervbe vett fürdői és vadászati kirándulását is elhalasztotta, mihelyest arról értesült, hogy Tőrös Váradhoz közeledik. Egy fél mértföldre elébe küldötte saját hintaját, néhány udvari emberét és diszlovasságát. A kihallgatás május 8-kán történt. Jelen volt a fejedelem udvara és családja. A királyi követ meg volt lepve azon »leirhatatlan szívesség és tisztelet« által, melylyel itt találkozott. Tőrös a király üdvözletének kijelentése után átadta megbízó levelét, és azon pontokat, melyek a király követei részéről szerkesztettek. A fejedelem némely kérdések után egyes pontozatokra azonnal felelt; de az érdemleges választ más napra igérte. Az alatt következett az ebéd, mely a királyi követ tiszteletére volt rendezve, s a mely előtt Tőrös meglátogatta a fejedelem családjának tagjait, jelesül az idősb és ifjabb fejedelemnőket és a herczegeket. Kiemelte előttök a királyi család jó indulatát és üdvözletét, és a király megelégedését a felett, TÖRT. ÉRTEK. XII. K. 9. SZ. 3