Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)
I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.
Keresse inkább kedvét a haza békéjének, és akkor majd megértik egymást. x ) Lónyay szemrehányása, mely szerint a nádor nem őszintén akarja a békét, csakhamar igazolva lett magának a nádornak azon memoranduma által, melyet Szemptéről július 18-ikán írt a királyhoz és a melyben eltérőleg eddigi hazafias nyilatkozataitól, a királyt valóban ingerli a felkelők ellen. 2 ) Másfelől néhány nappal utóbb, t. i. július 22-kéről, Rákóczy követeinek is olyan levelet irt, mely kétségtelenné tette, hogy a nádor nem akar békülni. Lónyayhoz ugyanekkor irott levelében tagadja, mintha az érsek által vezettetné magát. Ismételten óvja a kassai gyűlés megtartásától. Menti magát, hogy Szendrőn ridegen viselte magát és hogy nem engedhetett fegyverszünetet. A. vallási sérelmeket nem tartja elég oknak a fegyverfogásra és idegenekkel való szövetkezésre. 0 felsége senkit sem bánt vallásában; az érsek pedig hivatalát teljesíti, ha a vallás dolgában szól. Ez a kérdés országgyűlés elé való, és nem bizottsági tárgyalásokra. Elismeri, hogy Lónyay sokat fáradott a béke helyreállításában, de az eddigi országgyűlési tárgyalásokból azt következteti, hogy a sérelmek nem voltak igazi okai a felkelésnek. Az idegenek szövetsége volt az ok; ezt a gyermek is átlátja. Csodálja, hogy ezt Lónyay nem akarja látni. »De — úgymond — úgy szokott az lenni, hogy a kiket isten büntetés alá szokott venni, eszöket veszi el, hogy látván se lássanak ... Ismételve óvja a veszedelem előidézésétől. A rövid tartamú fegyverszünet, melyet Eszterházy és Kemény a tárgyalások folyama alatt kötöttek, lejárt. Kemény nem volt hajlandó azt meghosszabbítani, s ezzel a tanácskozás megszakíttatott és kezdődött újra a harczi mozgalom. III. Rákóczy, hogy a felvidékkel való érdekközösségét fentartsa, és azt lehetőleg megerősítse, augusztus elejére összehívta a felvidéki rendeket, a már fentebb is érintett ország3 ) Toldy : Eszterh. élete 429 — 433 1. 2 ) U. o. Okmánytár XXI. sz.
