Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)

I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.

ZS1LINSZKY MTIIÁi/Y. Nem tartozván feladatomhoz a család genealógiájának feltüntetése, csak annyit említek, hogy nemcsak a vegyes házból származott királyaink korában, hanem a mohácsi gyászeseményt követő időszakban is gyakran találkozunk az e családból származó kiváló egyéniségekkel, a kik részint mint megyei főtisztviselők, részint mint katonák szerepeltek. Lónyay Gergely Zápolya János pártján állott; Péter a Ferdinándpártot szolgálta. Későbben Ferenczet a Békésy Gáspár hívei között találjuk Báthory István ellen harczolni; míg a fenn említett Gergelynek egyik fia Menyhért, mint a Báthory-családnak híve, birtokszerzés által emelte családjának fényét és hatalmát. A Lónyay-családnak egyik mellékágát képezte az úgynevezett benczenczi ág, melynek néhány tagja szintén kitűnő szerepet játszott a XVI. és XVII. században. Ebből származott jelen értekezésem hőse is, Lónyay Zsigmond, ki a XVI. század végén született. Atyja, Lónyay István, szathmári és tokaji kapitány, anyja pedig Báthory Katalin volt. Családi összeköttetéseinél fogva rokonságban állott számos kitűnő férfiúval, kik koruk történetére nagy befolyással voltak. Két fivére volt, János és András. Amaz, mint Déva várának kapitánya, még 1613-ban elhalálozott, hagyván maga után Kendeífy Zsófia nejétől született három gyermeket, t. i. Istvánt, Juditot és Margitot; emez pedig a kallói vár parancsnokaként szerepelt, maga után hagyván hasonlóképen három gyermeket: Andrást, Jánost és Erzsébetet, kiknek anyjával, a későbben Bakos Istvánhoz ment Pernyeszi Erzsébettel, sok baja volt Zsigmondnak. Nővérei közül Kata azon Nyáry Bernát nejévé lett, a ki nagy szerepet vitt a magyarországi zajos országgyűléseken; Zsuzsa Becsky Lászlóné, Anna pedig Kapy Zsigmondné volt. A nagykiterjedésű birtokok megosztása, kivált Zsigmond testvéreinek elhalálozása miatt sok nehézséggel járt, úgy hogy a család levéltárában levő okmányoknak erről szóló része egész nagy halmazt képez. Zsigmond ifjúsága és neveltetése azon korba esik, midőn Magyarország a polgári és vallási sérelmek tűrhetetlensége következtében a fegyverfogásban keresett menedéket; midőn a