Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)
I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.
1608-ik 1. t.-cz. abbeli rendelete, bogy a gyűlölség és visszavonás elhárítására miiiden vallásnak saját superintendensei legyenek: kívánják a rendek, hogy a házassági kérdésekben, melyek a protestánsok lelkiismereti szabadságát illetik, a katholikus szent székek ezentúl ne hozzanak Ítéletet. Az 1608-ki koronázás előtti 8-dik t.-czikkben az mondatik, hogy a jezsuiták Magyarországban semmi állandó birtokokat és birtokjogokat ne bírhassanak. Mindamellett az idézett törvény megsértésével nemcsak collegiumokkal, állandó birtokkal és székhelylyel, hanem tényleg birtokjoggal is felruháztattak, s ő felsége a legújabb pozsonyi országgyűlés utolsó előtti czikkelyében kegyesen megígérte, hogy a végre nem hajtott törvényeket végrehajtatni fogja; ennél fogva a rendek alázattal kérik e törvénynek végrehajtását oly képen, hogy a jezsuitáknak adott birtokok ismét előbbeni birtokosaiknak adassanak vissza, és hogy azon birtokok ezután sem ezeknek, sem más egyházi személyeknek vagy testületeknek ne adományoztassanak; sőt hogy a rendek békés nyugodalma szempontjából a nevezett jezsuita atyák az országon kivül maradjanak, minthogy más rendű egyházi férfiak, úgy mint a régi királyok alatt, elegendők az egyházi teendők végzésére. Az 1609: 18. t.-cz. értelmében a tizedeket a régi szokás szerint kellene bérbe adni. De ez ellen a főpapok nagy visszaéléseket követnek el, a mennyiben a régi bérrel meg nem elégedve, azt a birtokosok terhére emelik. Végezendő volna, hogy a régi szokástól el ne térhessenek. A többi pontokban panaszkodnak a földesurak törvényszéki jogbitorlásáról, birtok-átruházási visszaélésekről, különösen az egyházi rendnél; az országgyűlésnek három éven túli elhalasztásáról és általában a sérelmek mellőzéséről. Kívánják többek között, hogy a szavazásnál a megyéknek és testületeknek nagyobb súlya legyen, mint a magán-személyeknek. Az egyházi személyek meghívásánál pedig tartsa meg ő felsége az ország törvényeit. A bécsi békének 9. és 10-ik pontjában, valamint az 1608-ki koronázás előtti törvényben is kimondatott, hogy a kisebb és nagyobb hivatalok a magyaroknak valláskülönbség nélkül adassanak. De ezen törvény az evangélikusokra nézve