Zsilinszky Mihály: Lónyay Zsigmond és a nagyszombati béketanácskozmány 1644–45-ben. Budapest 1886. (Értekezések a történelmi tudományok köréből XIII. kötet. I.)
I. Adalék Pannónia történetéhez Antoninus Pius korában. Hampel József 1. tagtól.
mind ez ideig nem tartatott meg, mivel II. András 30. t.-czikkének sérelmével egyes személyekre nemcsak két, hanem több méltóság is ruháztatik, s így másoknak nem jut semmi. Kívánatosnak tartják tehát a rendek, hogy ő felsége az egyes személyek kitüntetésében mérsékeltebben, a vallás-különbség nélküli hivatalosztásban pedig bőkezűbben járjon el. Arra is kérik, hogy az egyházi hivatalok osztásánál figyelemmel legyen a nemesi származásra, a korra és az érdemre. Teljesíttetni és végrehajtatni kérik a német katonák kivitelére, a törvénykezésre és politikai hivatalokra vonatkozó törvényeket. Kívánják, hogy a békét a törökkel is magyar emberekkel tárgyaltassa. Végül tanúbizonyságul hívják fel Istent, hogy a jelenlegi mozgalomra nem ők adtak okot. Ok nem akarnak semmit ő felsége ellen; csak sérelmeik orvoslását kérik, mint kérték eddig is, fájdalom, eredménytelenül. Szerintök a béke helyreállítható, ha ő felsége általános amnestiát ad azoknak, kik a legújabb mozgalomban részt vettek. Könyörögnek ismételve, hogy a felhordott sérelmeket a törvények értelmében ezen béketárgyalások által megszüntetni, és az ország rendéit régi szabadságaikban, dicséretes szokásaikban és jogaikban megtartani kegyeskedjék, az erdélyi fejedelem által óhajtott békével egyetemben. x ) Ez volt a rendek kívánsága. Rákóczy ezekhez képest azonnal kinevezte követeit, egytől-egyig kipróbált hűségű magyar hazafiakat, hogy ne vádoltathassék, mintha Erdély érdekeit nyomná előtérbe. A követség élére ismét a mérsékletéről és higgadtságáról ismert Lónyay Zsigmondot állítá, a kit békülékeny természeténél fogva Kemény János »austriakus« hajlamúnak nevezett, mint szokták nevezni hazánkban rendesen azokat, a kik az Austriával való jó viszony fentartásán fáradtak. Pedig Lónyay volt olyan kemény magyar, mint bármely más kortársa, csak az volt a különbség, hogy ő a nádorral, ennek nyers modora mellett is, bizalmasabb lábon állott, mint a többi társai. Mel>) A tokaji gyűlés felirata III. Ferdinándhoz. Szilágyi Sándornál 51—61.
