Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

folása mindenkor az egész nemzet romlását vonta maga után. A mai kornak erkölcsi sülyedését és a nyelvi és vallási, politikai és társadalmi darabokra szakgatott s önmagával meghasonlott nemzet veszedelmét semmi sem tünteti fel sötétebb színben, mint az a türelmetlenség, az a szenvedélyesség és gyűlölködő durvaság, melylyel ma a szabadságot, a jogegyenlőséget és viszonosságot védő és a XVI. század bajait elkerülni akaró megnyitó beszédemet a reakczió lovagjai fogadták. Ennek nagy és mélyen fekvő okai vannak, melyekről a leplet le kell vonnom, hogy mindenki tisztán lássa a mozgató erőt. Felette figyelemre méltó lélektani tünemény az, hogy az ellenem támadó had közlönyei közül egyetlen egy sem merte beszédemet szó szerinti hűséggel közölni! Világos tanúbizonyságául annak, hogy féltek a közönség önálló ítéletétől és bírálatától ! Csak ebből az erkölcsi gyávaságból lehet megérteni azt a feneketlen gyűlöletet, melylyel beszédemet a kormánytól s különösen a magas klérustól függő lapok fogadták. Ügy látszik, hogy a kígyónak a farkára hágtam, ezért csíp és mar oly kegyetlenül. A szótárban alig van olyan gyalázó kifejezés, melylyel nem illettek volna, és olyan kaján érzelem, mely gúny vagy lenézés alakjában nem nyert volna kifejezést. Kétségbe vonták meggyőződésem tisztaságát, eszem józanságát. Tudatlannak és hazafiatlannak neveztek. Volt olyan is, a ki már a büntető törvény paragrafusait vizs-