Zsilinszky Mihály: Miről van szó? Válaszul némely támadásokra. Budapest 1908.

Két nagy kérdése van a magyar nemzetnek, melylyel nem tud megbirkózni, mely mint a lap­pangó szikra a hamu alatt, minden kis szélben újra meg újra lángot vet. Az egyik a nemzetiségi, a másik a vallási kérdés. Mind a kettőre van királyilag szentesített tör­vényünk ; de melyeknek az a szerencsétlensége, hogy senki sem tartja tiszteletben. Az ország sor­sának intézői látják az ebből eredő nagy bajok sokaságát; de a helyzetet sem megváltoztatni, sem megszüntetni nem bírják. Ez olyan betegség, mint a tüdővész, mely remény és kétség között sokáig elhúzódik, de ha a napsugár és a tiszta levegő elvonatik, végre mégis halállal végződik. Ez a végzetes baj majdnem minden soknyelvű és sokféle vallásfelekezetű országban fennáll. Az orvosok sokféle gyógyító írt alkalmaznak ellene. A tapasztalás és a történelem azt mutatja, hogy az erőszak alkalmazása mindig vészes bonyodal­makat és pusztításokat idézett elő, míg a jog, tör­vény és igazság alkalmazása békét és haladást hozott magával. Nemzetünk fejlődésének nincs ragyogóbb kor­szaka, mint volt az, mikor nyelv- és valláskülönb­ség nélkül mindenki a testvériség, a szabadság és egyenlőség elveit hirdette és mikor egyházi téren a róm. kath. vallású államférfiak siettek az elnyo­mott, a Rómából háborgatott protestánsok segít­ségére; mikor a vallásfelekezeti tökéletes jogegyen­lőség és viszonosság nagy elveit kimondották. De viszont ezen elvek megtagadása és kicsu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom