Zsilinszky Mihály: Az 1848-iki vallásügyi törvényczikk története. Budapest 1908.

nak és lelkiismeret szabadságának tárgya, boldogító áldások helyett, a visszavonás és indulatos gyűlölség magvait szórja el közöttünk . . . A polgári társaság czéljaival egyező minden szabadságot, és így a vallás szabadságát is, sérthetetlen szentség BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS. gyanánt tisztelem. Szivemből óhajtanám az egyetértést és rokoni bizodalmat helyreállítva, sőt a jövőre is biztosítva látni. De fájdalommal tapasztalom, hogy a törvényhozó test pártokra szakadt s naponként több keserűséggel távoznak inkább egymástól; a helyett, hogy testvéri szeretettel békülő kezet nyújtanának egymásnak . . .