Zsilinszky Mihály: Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya 1910.

II. A zsolnai zsinat előtti egyházi és politikai közállapotok. — Rudolf király. — Jezsuita üzelmek. — A bécsi béke, a vallás-szabadságról és evang. superintendensekröl szóló t.-czikk. — Thurzó György jellemzése. — A zsinat lefolyása.

ismeretes decretumából a lutheránusok megégetéséről szóló két t.-czikk, valamint az 1604-diki becsúsztatott 22. t.-czikk a törvény könyvből kitörűltessék. A jezsuiták pedig, akik az ország békéjét felzavarták, örökre száműzessenek az országból s általában az ország sérelmei orvosoltassanak. Azt hiszem, alig van e teremben ember, aki ne tudná, hogy az e békefellételek feletti tanácskozásban minő érdemeket szereztek magoknak Illésházy István, az evang vallású nádor, s mellette Homonnai Drugeth Bálint és Thurzó György. Sok vitatkozás után végre létre jött a béke, mely 1608. jun. 25-én Rudolf király lemondásával megköttetett, s utódja Mátyás még megkoronáztatása előtt elfogadta annak pontjait. Hiába tiltakozott ez ellen V. Pál római pápa; a béke pontjai törvénnyé lettek. Ezeknek elseje a vallás szabad gyakorlatának jogát nem csak az országnagyok, nemesek és városok, hanem a falvak és jobbágynép számára is biztosította. Ami pedig az ev. egyház önálló szervezésére és jövő fejlődésére nézve a legfontosabb az, hogy a további gyűlölködés megszűntelése czéljából megengedtetett, hogy minden vallásfelekezetnek saját feljebbvalói, saját superintendensei legyenek. Ezzel az evangélikusok felszabadultak a római püspökök hatósága alól, jogot nyervén arra, hogy saját egyházuk szervezetének felépítéseden saját hitelveik szerint járjanak el. Ez képezi a mi hazai ev. egyházunk önkormányzatának első törvényes alapját. Ugyanezen törvényben mondatott ki az is. hogy ezentúl Ő Felsége két-két személyt nevezzen a római katholikusokból és az evangeliomi vallásuakból, akik közül aztán az országgyűlés lesz hivatva a legalkalmasabbat nádorul megválasztani. A sok bajt okozott jezsuitákra nézve pedig az mondatott ki, hogy azok Magyarországon semmiféle állandó birtokokat és birtok-