Zsilinszky Mihály: Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya 1910.

II. A zsolnai zsinat előtti egyházi és politikai közállapotok. — Rudolf király. — Jezsuita üzelmek. — A bécsi béke, a vallás-szabadságról és evang. superintendensekröl szóló t.-czikk. — Thurzó György jellemzése. — A zsinat lefolyása.

jogokat ne bírhassanak. Végre különös figyelemre méltó az a határozat is, hogy a kormányzás vitelénél a magyar tanácsban csak magyarok alkalmaztassanak s a végvárak felügyelőségeit és kapitányságait is arra érdemes magyaroknak fogja adományozni a király, és pedig valláskülömbség nélkül. (X. és XI. p.) Nagyjelentőségű határozatok ezek mélyen tisztelt hallgatóim! Becsületes végrehajtásuktól függött az ország jövendő békéje és boldogulása. A protestánsok nyugodt lélekkel várták a jobb jövő bekövetkezését. Boldogok voltak azon tudatban, hogy törvényes alapot nyertek egyházuk önnálló szervezésére és valláserkölcsi közéletüknek szabad fejlesztésére. Az isteni gondviselés különös kedvezését kell látnunk abban is, hogy 1609-ben az országos rendek az elhalt jeles lllésházy István helyére — a kath. főpapság ellenkezése daczára — Thurzó Györgyöt választották meg Magyarország nádorául. Azt a jeles férfiút, aki korát messze túlhaladó széles látkörrel bírt, s akinek figyelme az ország minden' szellemi és anyagi érdekeire kiterjedt. Mint nádor, alkotmányőri magas tisztében, higgadt és erélyes védője volt az ország törvényeinek és alkotmányos szabadságainak; anélkül, hogy királya iránti hűségében megingott volna. Az ország tanácsában bölcs és megfontoló; elhatározásaiban óvatos és körültekintő; cselekvésében határozott és kitartó. Mint családfő gyöngéd és önfeláldozó. Az evangeliomi egyháznak nem volt bátrabb és határozottabb híve és bajnoka, mint gr. Thurzó György. E mellett más vallásúak iránt türelmes és részrehajlatlan. Csak olyankor használta fel hivatalos tekintélyének hatalmát, ha valaki erőszakosságával másoknak békéjét zavarta, vagy a törvényt megsértette. Bátran mondhatjuk róla, hogy hasonló nagy tekintéllyel biró evang. férfiú sem előtte, sem utána nem