Zsilinszky Mihály: Az 1610-ik évi zsolnai evangélikus zsinat háromszázados emlékünnepén. Egyháztörténeti tanulmány. Selmeczbánya 1910.

II. A zsolnai zsinat előtti egyházi és politikai közállapotok. — Rudolf király. — Jezsuita üzelmek. — A bécsi béke, a vallás-szabadságról és evang. superintendensekröl szóló t.-czikk. — Thurzó György jellemzése. — A zsinat lefolyása.

volt e hazában. Ő volt az, aki a belbékét megzavaró és a királyi udvarnál settenkedő erőszakos róm. kath, főpapokkal, különösen a protestáns családból származott túlbuzgó Forgács Ferencz biböros érsekkel szembe szállt és a bécsi béke határozatainak becsületes végrehajtását követelte. Minden esetre legtöbbet tett arra nézve is, hogy a superinlendensekre vonatkozó jog, ne maradjon csak a papiroson, hanem minél elébb az életben is megvalósítassék. Mihelyest a törvény szentesítést nyert, Thurzó azonnal gondoskodott arról, hogy az egyes seniorátusok külön értekezleteket tartsanak a törvényes jognak mikénti megvalósítása és gyakorlása ügyében. így Vágbeszterczén az 1609. január 16-án össze jöttek a lelkészek; arról tanácskoztak, hogy ki tegye meg az első kezdeményező lépést? A lelkészi kar-e, vagy pedig a világi rendek? Láni Illés az akkor élt ev. lelkészek legjelesebbike. ez utóbbit ajánlotta. Ehhez képest első sorban gr. Thurzó Györgynek tanácsát kérték ki. Azután Balassa Zsigmondét és Szúnyog Mózesét. Egyúttal megválasztották a papság részéről azokat a tagokat, akik a felső treneséni seniorátus részéről részt vegyenek majd az összehívandó superintendens választó gyűlésen. Ezek pedig a következők voltak: Láni Illés, Paulinyi Sámuel és Kruspér István Ugyanezen kérdésben tanácskoztak 1609. július 15-én Zsolnán is. Jelen voltak: Doroticius Tamás rózsahegyi, Schrott Boldizsár szentendrei és Mokosini Márton teplai lelkészek. Voltak más megyebeliek is, egyházi és világi részről egyiránt. Ugyanazon év augusztus 7-kén tartottak gyűléseket a turócziak is Szucsánban, ahol maga Thurzó György is megjelent Révai Péterrel és Thurzó Miklóssal együtt. Voltak még más nemesek és lelkészek is, kiknek neve azonban nincs feljegyezve. Valószínű, hogy a felvidék minden seniorátusa előlegesen tanácskozott