Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IV. A vallásjavítás a mohácsi vész után

Ez őrállók közül fentebb már említettük Perényi Pétert, a hatalmas főurat, temesi, abauji főispánt, koronaőrt és kancellárt, ki a politika szövevényes mocsarában gázolva, bármennyire ingadozott is, de a megtisztított valláshoz, az időtől kezdve, hogy azt megismerte, 1548-ban bekövetkezett haláláig, úgy hatalma tetőpontján, mint börtönében szilárdan megmaradt, s annak fiával, Gáborral együtt a sárospataki iskola alapításával immár negyedfélszáz év óta fennálló erődöt épített. Említettük már Nádasai Tamást, a nagytekintélyű tárnokmestert, majd nádort, kinek fentebb elősorolt érdemeihez jő még az is, hogy Uj-Szigeten nagy költséggel iskolát alapított (1536), hogy abba — mint Melanchtonnak hozzá intézett leveléből olvasható — »a háború miatt széleNÁDASDY TAMÁS ALÁÍRÁSA. dező múzsákat befogadja.« A nemes munkában hü társa, a szó régi értelmében felesége volt Nádasdinak neje, Kanizsai Orsolya. Az ekként cselekvő világi uraknak hosszú sora következik. Dragß Gáspár főispán, nejével, Somlyai Báthori Annával együtt, erős támasza volt az evangeliom hirdetőinek békés-, bihar- és szathmármegyei birtokaiban. Thurzó Elek országbíró, mint szintén Révai Ferenc turóci főispán ós nádori helyettes, ki a wittenbergi reformátorokkal sűrűn levelezett, az északi megyékben melegen védelmezték a hitjavítás ügyét; az utóbbinak kidőlte (1553) után pedig Révai Péter, ugyancsak turóci főispán ós koronaőr, lépett annak nyomdokába. Enyingi Török Bálint, ki a reformátori eszmékkel talán már a budai iskolában ismerkedett meg, előbb Enying, Pápa, Buda környékén, majd Szapolyaihoz lett pártolása után új birtokaiban, Déván, Debrecenben munkálódott a vallásjavítás érdekében; fogságra hurcoltatása után pedig neje, Pemflinger Katalin, majd fiai, János ós Ferenc, s Ferencnek fia, István, — többek közt Zsilinszky: A prot. egyház története. 5