Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IV. A vallásjavítás a mohácsi vész után

testáns szellemi termékek egyike. Batizi András, ki Wittenbergben Melanchton bizalmát annyira megnyerte, hogy tőle Perényi János ugocsai főispánhoz ajánló levelet nyert, Erdődön, Tokajban s a Szilágyságban hirdette az evangéliomi tanokat, de kiváló érdemeket szerzett úgy is mint író, énekköltő ós zeneszerző. »Keresztyén tudományról való könyvecske« (1550) című s népiskolák számára szolgáló kátéját még a XVI. század végén is több helyütt kézikönyvül használták; az 1540 ós 1546 között megjelent vallásos költeményei: Gedeonról, Zsuzsannáról stb. jó szolgálatot tettek a vallásjavítás ügyének; a zenével már kassai tanító korában foglalkozott s több általa készített énekhez a zenét is ő szerzetté.

1 Ugyancsak a most említett vidéken működött a bencódi (Udvarhely) születésű Székely István, ki hasonlóképpen a magyar irodalomnak is úttörő munkása volt. »Kalendarium magyar nyelven « (1538) című munkáján kívül több hittani s történelmi mű, Zsoltárkönyv tartotta fenn nevét. »Krónika ez világnak jeles dolgairol« (1559), című műve az első magyar nyelven írt világtörténelem. Fennmaradtak továbbá Derecskéi Demeternek, Literáti Lukácsnak is mint buzgó munkásoknak a nevei. Az ország nyugati felében volt magyar ajkú lakosok között hasonlóképpen mindjárt a harmincas években kiváló hódítást tett a reformáció, lelkes apostolokként működvén e részekben Dévai Bíró Mátyás, vagy a nép által úgynevezett »Matyas pap«, kit a nemzedókről-nemzedékre átszállott hagyomány a »magyar Luther« címmel ékesített fel s méltán, mert az időtől fogva, hogy Boldogkőn mint Tomori István udvari papja katholikus papi tisztét letette (1529) ós Wittenbergben Lutherrel s ennek reformátor társaival közel érintkezésbe jött, élő szóval és tollal munkálódó, az őt szellemi és világi fegyverekkel támadók ellenében hősiesen védekező, sok különféle viszontagságon, szenvedésen, üldözésen keresztülment bajnoka volt az evangeliomnak, »ennek faklyajat« — mint egyik életírója mondja — egész Magyarországon szóthordozta«, mindenfelé világosságot, új lelki életet támasztva. Kassai lelkész korában (1531) Szalaházy Tamás egri püspök a »veszedelm.es újítót« Pekri Lajos huszáraival elfogatta s előbb Likava várába csukatta, majd Bécsbe vitette, hol Faber püspök közel két évig tartotta fogságban, mely idő alatt több ízben maga elé idéztette s vele hittani vitákba elegyedett. E fogságából kiszabadulta után Budára jött, itt meg Szapolyay vettette börtönre; mikor innen kiszabadult. Nádasdy 1 L. Szilády Áron: Régi Magyar Költök Tára II. k., és a Mátrai G-ábor által 1859-ben kiadott Enekgyűjteményt.