Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IV. A vallásjavítás a mohácsi vész után

Tamás vasmegyei birtokán, Sárváron talált hosszabb időre működési kört, de közben újból és újból ellátogatott a külföldi, főként a wittenbergi és bázeli egyetemekre, melyekről a vallásjavítás terén fölmerült újabb mozzanatokkal, eszmékkel megismerkedve s Melanchtonnak őt Nádasdy pártfogásába melegen ajánló levelével tért vissza. A János király halála után bekövetkezett politikai viszonyok s a török uralomnak hazánkban terjeszkedése miatt a tiszántúli részekre ment s Debrecen földesasszonyánál Enyingi Török Bálint özvegyénél, Pemílinger Katalinnál nyert mint lelkész alkalmazást (1543), hol néhány évvel későbben bevégezte küzdelem telj es, de siker-koronázta életét.

1 A dunántúli részek másik kimagasló reformátora Sylvester Erdösi János volt, ki főként a tudomány, a betű fegyvereivel harcolt az evangéliomi eszmék diadalra jutása érdekében s kit egyik életírója — Révész I. — szerint méltán nevezhetnénk magyar Melanchtonnak. A krakói, majd az ismételten is meglátogatott wittenbergi egyetemekről hazatérte után ő is, miként Dóvay, Nádasdy birtokán, jelesen Új-Szigeten, jobban mondva Sárváron talált maradandóbb lakást s fényes szellemének működési tért (1534). Itt fordította le s itt nyomatta ki (1541) a pártfogója által felállított nyomdában az Uj-testamentumot, mellyel az egész magyar protestáns egyháznak, de egyszersmind a magyar irodalomnak megbecsülhetetlen szolgálatot tett s melyhez előszót magyar párversekben írt. Az 1542. évben a bécsi egyetemen a héber tanszéket foglalta el, de néhány év multával ez egyetem a jezsuiták befolyása alá kerülvén, innen 1552-ben pusztulnia kellett. Bécs mellett volt kis mezei birtokát, melyet Ferdinándtól kapott, a felbújtogatott parasztok feldúlták, onnan elűzték s ez idő után nyoma veszett; csak a legújabb történeti kutatások derítettek ki annyit, hogy az 1557. óv végén debreceni tanítóságáról Lőcsére ment subpredikátornak.

2 Az Alsó-Duna mellékén s a Duna-Tisza közén kétségkívül mindjárt az első években akadtak a vallásjavításnak úgy hirdetői, mint befogadói; a Mária királyné udvarában és a budai iskola falai között kigyulladt fény sugarai szétlövellettek e vidékekre is. Egy régi kézirat szerint Nagy-Kőrösön már a mohácsi vész előtt volt evangéliomi gyülekezet; Cegléd lakosai, kiknek nagy részét azon husziták képezték, kiket legyőzetésük után I. Mátyás király tele1 Dévai élettörténetét bővebben, valamint ritka alapos készültségről tanúskodó nagyszámú hittani és vitairatainak ismertetését lásd Révész I.: Dévai B. M. Élete. 2 V. ö. Révész I.: Erdősi J. magyar prot. reformátor 1859. Dankó József: Joannes Sylvester Pannonius. Szilády Ár.: Régi magyar költők, JJ. köt. 4*