Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IV. A vallásjavítás a mohácsi vész után

nyomtatáshoz szükséges ismereteket, majd nyomdát vásárolt főúri pártfogóinak anyagi támogatásával. Az Óváron felállított nyomdájában nyomatta ki a magyar nyelven írt, s Miksa főhercegnek ajánlott három egyházi beszédét (1559). Szószók és nyomda! Nagyon is veszedelmes fegyverek gyanánt tűntek fel az ellenfél szemében. A győri püspökhelyettes a szentszék elé idézte Huszárt, a győri káptalan pedig Ferdinándnál vádolta be az engedetlent, mint tévtanok apostolát s eretnekkönyvek nyomtatóját. A kitört vihar elől menekülőt a kassai városi tanács hívta meg magyar lelkészéül (1560). De ide alig hogy megérkezett, az egri érsek, Verancsics, értesülvén az »eretnek pap« működéséről, a királytól kieszközölt felhatalmazás folytán elfogatta s börtönbe vettette. A kassai nép azonban Huszárt pár hó múlva börtönéből kiszabadította s lehetővé tette, hogy ez álruhában Debrecenbe menekülhessen, hol másfél év alatt tudományos műveltségével is, valamint nyomtató műhelyének ott felállításával jó szolgálatot tett úgy a reformáció, mint a magyar irodalom ügyének. Az 1562-ik év őszén Debrecent elhagyta, talán politikai indokból, s ment Rév-Komáromba; itt az elfogatást csak pártfogójának, a csajkások kapitányának tanácsára tett meneküléssel kerülte ki. Hosszabb bolyongás után Nagy-Szombatba került, de 1567 elején innen is futnia kellett, az új királytól, Miksától, Dudich Endre pécsi püspök panaszára parancs érkezvén, hogy »az újító, a nép között tévelygéseket hintő, zenebonát szító Gallust a városból űzzék el«. Ekkor »a pápistaságnak ez egyik kemény porölyet« Forgács Imre trencséni főispán vette pártfogásába s Komjátiba (Nyitram.) helyezte állandó lelkipásztorul, hol nyugalmasabb éveket tölthetett s folytathatta írói ós nyomdászi munkásságát is, kiadhatta nemcsak saját műveit, de megkezdette Bonemisza Péter protest. püspök Postilláinak is a kinyomatását. Elete végén a pápai virágzó egyház hívta meg lelkészül, hol egy évi működése után a pestis elragadta (1575.)

1 Az ország német- és szlávajhú lakosai közt a reformációnak mindjárt kezdetben megindult árja a mohácsi vész után még szabadabb folyást nyert, mint a magyarok által lakott vidékeken. Hisz a törökök dúlásai, majd hódításai e vidékeket nem érintették; a "Wittenbergből egyre erősbödő számmal visszatért ifjakat az evangeliom pródikálásában politikai pártküzdelmek kevéssé akadályozták; 1 V. ö. Révész I. M. Prot. Egyházi Lap 1862. 4. sz. Balogh F. A m. prot. egyház történetének részletei 1872. 51. 1. Kovács Ján. Huszár G-. életének ismertetése. Hittanszaki Közlöny 1884. 1—7. sz. Thuri Etele Prot. Egyházi Lap 1887. 1—3. sz.