Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.
HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XX. Uralkodó és bevett vallás. Az új élet kezdete
konvent nem fogadta el, mivel »ily szent dologgal nyerekedést indítani nem illene«.? Ha az egyetemes gyámintézet még ekkor nem valósulhatott is, a kerületi ós megyei intézetek lassankint mind nagyobb számmal keletkeztek s némileg orvosolták a lelkészi karnak nyomorult helyzetét, melyet az évenkénti »papmarasztas« oly tűrhetetlenné tett. Az új vallásügyi törvény és a zsinat hatása alatt, élénk fellendülést vett a protestáns tanügy is. Az egyes egyházaknak kiváló gondjuk volt arra, hogy iskolaügyi autonómiájukat necsak megvédelmezzék, hanem az elért tanügyi eredményekkel ki is érdemeljék. Amint a Mária Terézia korabeli »Ratio Educationis«-ból a protestáns iskolák önként átvették azt, amit előnyösnek láttak és szabadságukkal megegyezőnek tartottak, úgy történt ez azután is. A protestáns egyházak vezérférfiai versenyre keltek egymással ós a róm. kath. iskolaügyet vezető kormánnyal, hogy tanintézeteiket a kor színvonalára emeljék és itten fenntartsák. Minden kerületnek meglévén a maga egy vagy több fő- ós középiskolája, nemkülönben saját tanügyi autonómiája is: az egyes kerületi intézetek között kifejlett nemes verseny a protestáns tanügyet oly magasra emelte, hogy az bátran és sikerrel mérkőzött meg az állami ós más felekezeti tanügygyei. A protestáns főiskolák a bölcsészeti ós theológiai tudományokon kívül a XVIII. század második felétől fogva a jogi tudományokat is tanították. Az ilyen intézet tekintetett csak igazi főiskolának. De ezzel még nem elégedtek meg, hanem magasabbra, igazi főiskolának, azaz egyetemnek felállítására is törekedtek. A josephinismusra és a felvilágosodásra következő róm. kath. reakció a pesti egyetemet Esztergomba akarta áttelepíteni I. Ferenc uralkodása kezdetén. Természetesen az áthelyezésnek az lett volna a célja, hogy a kath. egyetemet a kath. primás felügyelete alá helyezze s így kifogástalan róm. katholikus szellemét biztosítsa. Ekkor történt, hogy Vay József az 1796 jun. 23-án tartandó generálkonvent elé egy, a hazai két evangélikus és görög-keleti egyház részére »Pesten felállítandó universitas« tervezetét készítette elő. Alapul azt vette fel, hogy »a három említett vallás sorsosi közül minden házaspár fizetne esztendőnkint (de csak tíz esztendeig) öt garast«, ami évenkint 2 1 / 4 millió forintot tenne ki, mely 5°/o kamatra az államnál helyeztetnék el. Jövedelmet szolgáltatott volna még egy, az iskolai könyvek nyomtatására rendelt nyomda is. Azonban az említett konventre az ág. h. evangélikusok nem jelentek meg és • Fábián J.—Láczai Sz. J. : Prédikátori tárház. II. 4. 63—103. lap. £11. 4. 67. lap.
