Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - IV. A vallásjavítás a mohácsi vész után

halálos veszedelemből kiszabadult s Tolnára visszatért, a régi katholikus iskolából protestáns iskolát alapított, melyben ekkor mintegy 50 növendék volt. Ugyancsak Tolna és Baranya volt a fő működési színhelye a szájhagyomány útján is élénk emlékezetben maradt Sztáray Mihálynak. Ez, miután mint ferencrendi szerzetes a páduai egyetemen több évet eltöltött, Pálóczy Antal udvari papja lett, de 1528 táján kilépett a rendből s a római egyházból. A negyvenes évek kezdetén Baranyában tűnik fel, hol pár évtizeden át mint laskói, közben tolnai lelkipásztor és baranyai szuperintendens ritka szép sikerrel működött; 7 év alatt — mint maga írja egyik svájci teológushoz küldött levélben, — 120 egyházat alapított Baranyában, Szlavóniában, mely kiváló eredményt iskolai s templomi tanításain kívül szép éneklésének, ritka vitázó ügyességének s erejének köszönhette; mely utóbbi tehetsége különösen kitűnt a valpói és vuJcovári hitvitákon, hol a hallgatóközönséget annyira meggyőzte az általa védelmezett reformátori tételek igazsága s a vele szemben állt katholikus szerzetesek állításainak téves volta felől, hogy ez utóbbiaknak a felbőszült hallgatóság tettleges bántalmazása elől messze földre, a Száván, sőt a Balkánon túlra kellett menekülniök.

1 Később, talán éppen szenvedélyes vitázó természete miatt, odahagyta fényes eredménytől kísért működésének színhelyét, s Pápán lett lelkész. Nagy elismeréssel emlegeti Sztáray nevét az irodalomtörténet is. Comoedia de matrimonio sacerdotum (Krakkó 1550); Comoedia lepidissima de sacerdotio (1559) latin címet viselő, de magyar nyelven írt művei alapvető munkák a magyar drámairodalom terén. Ezeken kívül számos verses műve maradt fenn, valamint a reformátusok régi »Énekes könyv«-ében is, több darab Sztárayt vallotta szerzőjének.

2 E helyen emlékezünk meg a magyarajkú reformátoroknak úgy tudományos műveltségben, mint a szenvedésekben leggazdagabb s Pál apostol viszontagságos életére erősen emlékeztető tagjáról Szegedi Kis Istvánról, aki ha működésót a tiszántúli részeken kezdette is, de működésének súlypontja az Alsó-Duna mellékére esett. Szegedi előbb a krakói, néhány évvel később a wittenbergi egyetem polgára volt. Amott főként a héber, görög nyelvvel s zenével foglalkozott, a latin irodalomban pedig segédtanárkónt is működött. 1 Hulderici Miscellan. Tigurina II. 200. lap. 8 Sztárai kisebb nagyobb szépirodalmi müveit Szilády Áron összegyűjtve kiadta a »Régi magy, költök tára V. kötetében; írván hozzá életrajzot is és jegyzeteket; lásd még Nagy Sándor: Sz. Márton élete és müvei 1883.