Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XIII. Tanrendszer, belső iskolai élet, tankönyvek, neveléstudomány. Magyar encyklopédia

sónek. . . vagy feltámadásának ... Az ilyen invitatorium után zsoltár következett, például: Miért háborognak a népek . . . vagy: Az egek hirdetik az ő dicsőségét stb. Az evangélium olvasása előtt énekelték a credót: Atyaisten add reánk a te szent áldásodat, Fiuisten látogass meg kegyelmeddel, Szentlélek világosíts fel ajándékiddal. Adventi időben megtartották a katholikusoknál még most is divatos rorátékat is, vagyis kora hajnalban megjelentek a templomban és ott elénekelték az 5-ik számú éneket. Az istenitiszteletnek ez a rendje felmaradt egész az 1707-iki zsolnai zsinatig, mely a VIII-ik fejezetben intézkedett az ünnepi és vasárnapi isteni tisztelet mikénti tartásáról is. Kerman püspök egészen új Agendát szerkesztett. Tranowsky énekes könyvének jelességót legfényesebben az a tény tanúsítja, hogy ámbár orthodox iránya ellen olykor történtek is kifogások, de számtalan kiadásban egész a mai korig fentartotta magát a tótnyelvű hazai evangélikus nép isteni tiszteletében. — A biblia mellett ez a legbecsesebb könyve a népnek, melyhez szent áhítattal ragaszkodik ós mely legszebb örökségül száll nemzedékről nemzedékre. A magyar evang. gyülekezetek egy ideg, vagyis addig, amíg a szakadás meg nem törtónt ós amíg ehhez képest az isteni tiszteletnek rendezése be nem következett, a reformátusokkal közös énekes könyveket használtak. A tisztán csak ágost. evangélikus magyarok számára készített magyar énekes könyvet Breuer Lőrinc nyomatta ki 1627-ben Lőcsén. Ugyanaz, aki a német énekes könyvet is közrebocsátotta. De, fájdalom, a szerzőnek vagy gyűjtőnek nevét nem ismerjük, mivel sem a magyar, sem a német kiadásból egyetlen példány sem maradt fenn. Ács Mihály azonban még ismerte ós az ő általa 1696-ban kiadott »Zengedezo Mennyei Kar« előszavában is említést tesz róla.

1 Annál több énekes könyvvel bővelkedtek ez időszakban a reformátusok. Ezek között kiváló figyelmet érdemel Gönczi György énekes könyve, mely 1602-ben már bővített és javított második kiadásban jelent meg Debrecenben ilyen címmel: Keresztyéni Énekek (melyek a Graduál mellett s a nélkül is, ahol azzal nem élhetnek, a magyar nemzetben reformáltatott ecclesiákban szoktanak mondatni). Mostan 1 V. ö. Erdélyi P. értekezését a XVI. és XVII-ik századbeli énekes könyvekről.