Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XIII. Tanrendszer, belső iskolai élet, tankönyvek, neveléstudomány. Magyar encyklopédia

újonnan, de mértékletesen és helyesen többittettek és illendőbb rendben, hogy nem mint az előtt kibocsáttattak. Ezek mellé adattanak szép renddel az Halót Énekek ... Ez a könyv részint Debrecenben és Váradon, részint Lőcsén és Bártfán, részint Kolozsvárott és Lőcsén a XVII-ik század folyamán összesen huszonhat kiadást ért. Az Szt. Dávid Prófétának ékes rytmusú Soltáraival ós Soltárokból szereztetett Dicséretekkel s egyéb istenes énekekkel és hymnusokkal teljes könyv. Gönczinek ezen könyvével egyidőben használták Szilvás-Uj falvi Imrének énekes könyvét is, mely eredetileg kizárólag csak temetési alkalmakra volt szerkesztve. »In Exequiis Defunctorum« cím alatt jelent meg 1602-ben második kiadásban Decrecenben. Ezt is az új kiadásoknak egész hosszú sora követte. Bevezetése történelmi szempontból annyiban becses, hogy abból ismertük meg sok XVI-ik századbeli énekes könyvek szerzőit, akik eddig névről egészen ismeretlenek voltak. Például Gálszécsi, Kálmáncsehi stb. Újfalvi Imre énekes könyvén kívül használatban voltak még Laskai Jánosnak zsoltárai (1662) és Illyés Istvánnak zsoltári énekei (1693). Azonkívül egyes élelmes kiadók elárasztották a híveket szerzők megnevezése nélküli énekes könyveikkel.

1 Itt említjük fel Thoroczkai Máténak Dicséretek, imádságos ós vigasztaló énekeit is, melyek 1607-ben Kolozsvárt jelentek meg, ós melyeket sokan Dávid Perencznek tulajdonítják. Bármint álljon is a kérdés, azt egész általánosságban megjegyezhetjük, hogy a fentebb említett könyvekben foglalt, többnyire dogmatikus énekek egészben véve, szárazak ós minden költői ihlet nélküliek voltak. Dallamaik is egyhangúak, vontatottak, verselésük nagyon is kezdetleges volt. Sz. Molnár Albertnek műveltebb ízlése nem tudott velük megbarátkozni; elhatározta tehát 1601-ben, hogy átdolgozza a zsoltárokat olyan formán, amint azt a franciák tették és amint ő azt Heidelbergában a német reformátusoknál, később pedig más ref. egyházaknál is tapasztalta. Marót, Beza ós Goudimel versei és dal1 Ilyenek voltak például az 1631-ben Kolozsvárt megjelent halottas énekek »In Exequiis Defundorum.« Továbbá az 1632-ben Debrecenben nyomatott énekes könyv »Paraphrasis psalmorum Davidis.« 1635-ben Istenes hymnusok, 1641-ben Keresztyén imádságok egynehány szép énekkel. Debrecenben. Ugyanott és ugyanazon évben: »Hálaadások és dicséretek könyve.« Váradon pedig 1648-ban »Egynehany szép Soltárok és isteni Dicséretek*. A gyengék és utonjárók kedvéért kisded formában. 1683-ban Szép és Ájtatos isteni Dicséretek. 1685-ben Buzgó Imádságok és isteni Dicséretek. Végre 1704-ben Énekes könyv Hymnusok. Soltárok stb. Zsilinszky : A prot. egyház története. 20