Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XIII. Tanrendszer, belső iskolai élet, tankönyvek, neveléstudomány. Magyar encyklopédia

hozott tömérdek történelmi példa és adoma miatt igen kapós volt. Molnár meg volt róla győződve, hogy a magyar protestáns közönség is örömmel és haszonnal fogja olvasni. Sejtelme alapos volt, mert az első kiadás példányai csakhamar elfogytak ós új kiadást kellett belőle rendeznie. Az első kiadás Darholtz Ferencnek volt ajánlva, aki sok jót tett vele. Barátságának ós ragaszkodásának fényes tanúbizonyságául szolgál az is, hogy Molnárnak adósságait kifizette és leányát kiházasította. Irodalmi hagyatékának becses részét képezi az az »A.lbum«, mely apróbb iratait foglalván magában, a magyar tud. Akadémia levéltárában őriztetik. A bibliamagyarázat ós prédikációk mellett a protestáns istenitiszteletnek egyik leglényegesebb részét az éneklés képezte. A vallásos érzelmek, az Isten iránti bizalom és szeretet, az alázatos áhítat ós odaadás, a rendületlen hit és remény ápolására semmi sem bír oly felemelő erővel, mint az ihletett költők szent énekei. A vallásos lira ezen háborús, veszedelmes időkben magas fokra emelkedett hazánkban. Nemcsak egyházi férfiak, hanem világi emberek is olyan ihletett istenes költeményeket írtak, melyek bármely énekes könyvben helyet foglalhattak volna. Ilyenek voltak például Balassi Bálint ós Bimay János »Istenes Enekei«, melyekben az istenfélelem és megtérő bűnbocsánat magasztos érzelmei nyernek szép kifejezést. Könnyen érthető tehát azon eljárás, hogy az e korbeli magyar énekgyűjtők a világi költőknek énekeiből nem egyet vettek fel énekeik közé, és pedig a protestánsok úgy, mint a katholikusok. A háborús idő emelte a vallásos buzgóságot különösen azoknál, akik vallásuk szabad gyakorlatának védelmében a haza szabadságáért is harcoltak. Már a XVI-ik században több protestáns ónekgyűjtő összefoglalta az egyházias ós hazafias énekeket. Es e tekintetben nem volt különbség a protestáns felekezetek felfogásában. Gálszécsi Istvántól kezdve Székely István, Huszár Gál, Heltai Gáspár, Szegedi Gergely, Melius Péter, Bornemisza Péter és Gönczi György énekes könyveiben együtt találjuk a szép dicséreteket, vigasztaló zsoltárokat ós az országról szóló énekeket és himnuszokat, melyek sokáig együtt is maradtak; amíg tudniillik a templombeli éneklés rendezését és az énekes könyvek szerkesztését a hivatalos egyház nem vette kezébe. Ez pedig már a XVII-ik században történt. Az előbbeni században megjelent protestáns szellemű énekes könyveket még nem