Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XIII. Tanrendszer, belső iskolai élet, tankönyvek, neveléstudomány. Magyar encyklopédia

tekintették hivatalos egyházi szertartásos könyveknek. Úgy látszik, hogy a két evang. felekezet különszakadásáig a magyar gyülekezetek közösen használták énekes könyveiket. Csak a túlhajtott dogmatizálás szenvedélye és az istentiszteleti nyelvnek különbözősége hozta létre az énekes könyvek különbözőségét. Az ágostai hitvallású evangélikusoknál a magyar nyelvű énekes könyvek mellett, különösen a Felvidéken használtak tót- ós német-nyelvű énekes könyveket. Ez utóbbiak természetesen Németországból, a reformáció hazájából kerültek be; míg a tót-nyelvű evangélikusok részint németből ós magyarból fordított, részint saját lelkészeik ós énekmestereik által készített eredeti énekeket használtak. A szepességi német gyülekezetek — kevés kivétellel — a »Breslauer Gesangbuch«-ot használták, de akadtak olyan lelkészek is, akik külön hazai német énekeket szerkesztettek. Ezek között első helyen kell említenünk Laam vagy Ambrosius Sebestyén késmárki ev. lelkészt, akit szabad gondolkozásáért lelkésztársai kryptokálvinistának neveztek s ezért Lőcsén el is ítélték. Csakis Tököly Sebestyénnek köszönhette, hogy börtönbe nem vetették 1596-ban. Énekes-könyve nemcsak kótákkal ellátott énekeket, hanem imádságokat is foglalt magában. Csak szerzőjének halála után jelent meg nyomtatásban 1601-ben Liegnitzben Schneider Miklósnál. Elől vannak az imák, azután következnek: »Acht und Zwentzig Geistliche Lieder aus heyliger göttlicher Schrift genommen.« Ezeknek legnagyobb része a Zsoltárokból van merítve; de vannak ker. ünnepi alkalmakra külön szerzett énekek is közöttük. Végül áldás ós fohászok különböző alkalmakra. Későbben Klept M. Dániel szepes-olaszí lelkész, mint száműzött, adta ki Luther hittanát saját imakönyvóvel, egy kalendáriummal és a Passiókkal együtt 1692-ben.

1 Egy évvel későbben pedig Pilarih Istvántól jelent meg a »Lelki égi lajtorja és imák« címe alatt szintén német énekes és imakönyv;

2 majd ugyanazon évben »Lelki zene-, vagyis énekes könyv«.

3 Végre Herrich Jánostól: Angol ónekiskola. " Bekenntniss des Glaubens Dr. Martin Luthers erstlich ausgegangen 1529. und nach dieser Zeit zum Oster auf neue wider aufgelegt in dieser achtblätterigen Form, nebst meinem Betbüchlein, mit dem Kalender a Passiónál zum erstenmal des Iahr vor seines Lebens Ende . . . ohne einigen Zusatz herausgegeben von einem freyen und treuen Glaubensbekenner der reinen evang. Lehre und lauteren ewigen Wahrheit. Mit einer einfältigen Vorrede und kurzen Zueignungsschrift 1692. 4. a Geistliche Himmelsleiter u. allerhand Gebete. 1693. 3 Geistliche Seelenmusik, oder Gesangbuch; 1693.