Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

MÁSODIK RÉSZ. A XVIII. század történelme. - XVI. Az elnyomás

más vidékre költözzenek. Az uradalom ezt nem. engedte meg s egy katholikus embert a megvásárolt ház visszaadására kényszerített. Az áttérők csak elvétve jelentkeztek és pedig a lakosság alja. Végre április 7-én reggel összehívták az állhatatosakat s tudtukra adták, hogy ha délután 3 óráig át nem térnek, minden vagyonukat hátra hagyva el kell vándorolniuk. Másnap fegyveres katonák jártak házról-házra, összefogdosták az ellenszegülőket és a vár tömlöcébe zárták. A rabok egy részét a kínzás, fenyegetés, a családjuk jövőjén érzett aggodalom megtántorította. A másik részét, mint cégéres gonosztevőt elűzték. Egy-kettő éjten-éjjel visszalopózott házához, hogy holmiját a prédától megmentse; az őrálló katonák tolvaj s fosztogató gyanánt bántak vele, pőrére vetkőztették, ütötték s börtönbe hurcolták. A hatalmas tiszttartó kemény büntetést szánt a fejes parasztoknak; nagy esre-hitre adott nekik huszonnégy órányi időt megfontolásra. A legtöbben megszöktek s vagyon nélkül a puszta élet birtokában nyugalmasabb vidékre bujdostak. A vegyes házaspárokat jogtalanul elválasztották s a lutheránus félnek azonnal el kellett G-algócról költöznie. A hatalmas földesúr közelében a protestáns kisnemesség is szenvedett. Megnehezítették templomba járását s vagyonilag is károsították, mert kizárták a közlegelő használatából, így pusztult el a virágzó galgóci egyház, amelynek egy időben gimnáziuma is volt. Hasonló sorsra jutott az Erdődyek másik birtoka, Álgyő vagy Gyevi, Csongrád megyében, Szeged szomszédságában. Valami Bezúr nevű tiszttartó, aki a jobbágyok sanyargatása miatt több ízben megyei vizsgálat alatt volt, tavaszféllel, aratás előtt kihajtotta a birtokból a református lakosokat. A vallásukhoz ragaszkodó derék gyeviek dereglyékre szállva Vásárhelyre eveztek s pünkösd harmadik napján kötöttek ki a Hód tavánál. Károlyi Ferenc gróf az egész bujdosó eklézsiát befogadta. Az elűzöttek Algyőn hagyott holmijukért soha egy fillérnyi kártérítést sem kaptak.

1 Megrázó drámai részletekben fölöttébb gazdag a rádi ref. egyház pusztulásának története, amelyet utolsó papjának, Szecsei Istvánnak a zayugróci levéltárban fennmaradt följegyzéseiből ismerünk.

2 Rád (Pest megye) földesura Vay Ádám volt, aki »vilagi dolgainak tekintetéért pápistává lévén, hogy kedveskedhessen új vitézkedésével«, a rádi templom elfoglalására és a prédikátor elűzésére gondolt. 1728 ápr. 25-én, egy vasárnapi nap a váci vikáriussal, préposttal s 13 pappal 1 Szeremlei Samu, Szó'nyi Benjamin és a hódmezővásárhelyiek. 26—29. 1. 2 Közli Földváry László : Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez. I. köt. 305—315. 1.