Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XX. Uralkodó és bevett vallás. Az új élet kezdete

áll minden, vallási türelmetlenség és üldözési szándék. A sérelmek orvoslásának nehézségét a kancellár egyenesen a magyar alkotmány rovására írta, mely a császár parancsoló befolyásának útjába nehéz­ségeket gördít. A két főgondnok felkereste még gróf Zichy Károlyt ós herceg Koháry magyar udvari kancellárt is és az utóbbitól azt a kedve­zőtlen bizalmas értesítést nyerték, hogy a protestánsokra oly kedve­zőtlen rendeletek, éppen úgy ahogy kiadatnak, egyenesen a legfel­sőbb kabinetből jönnek a magyar kormányszékekhez. 1 A kihallgatás eredményeinek ellensúlyozása végett a helytartó­tanács megújította az 1806-ban megindított kísérletet a protestáns tanügyi autonómia ellen és minthogy ezen támadása is sikertelen volt, megtiltotta, hogy a két evangélikus egyház jövőben közös egyetemes gyűléseket tartson. 2 Azonban ezen kihallgatásnak mégis lett némi sikere, mert ennek lehet betudni, hogy a protestánsok engedélyt nyertek a reformáció 300-ados emlékünnepélyének megtartására, amellyel a sok üldözés, zaklatás után is bebizonyították, hogy »megfogyva bár, de törve nem,« élnek. Élnek az istenországa, a haza szent ügyének előmozdítására és munkálásában. A restauráció hatása. — Szervezeti küzdelmek. Amint a francia forradalom hullámai lezajlottak, a protestán­sokat élénk reménység hatotta át, hogy a külháboruktól megsza­badult uralkodónál végre-valahára meghallgattatást és sebeikre orvoslást fognak találni. Az 1817. évi küldöttség fogadtatása és a reformáció háromszázados jubeliuma megünneplésére kinyert enge­dély még fokozta bizakodásukat. De azért reményeikben erősen csalódtak. A szent szövetség, melytől Európai népei a rég óhajtott béke és nyugalom helyreállítását várták, a patriarchális absolutismus főtámaszává és a reactionárius törekvéseknek kiindulási pontjává lett. És az a reactió, mely a restaurátiónak nyomában járt, teljes­séggel nem volt alkalmas arra, hogy a protestáns vallás szabadságá­nak, törvényekben és békekötésekben biztosított egyenjogúságának kivívását előmozdítsa. Ha netalán némi valószínűség volt is arra, 1 Bauhoffer i. m. 541—546. lap. a Bauhoffer i. m. 539. lap. Haan L. i. m. 39 —40. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom