Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.
HARMADIK RÉSZ. A XIX. század történelme. - XX. Uralkodó és bevett vallás. Az új élet kezdete
1811-ben, Beliczay Jónás halotti énekes könyve 1816-ban stb. — A reformátusok ellenkező eljárást követtek, nevezetesen 1804-ben a tiszántúli kerület megindította az énekes könyv revízióját s 1806-ban a generálkonvent is magáévá teszi az eszmét. A költői tehetségükről ismert férfiak felszólíttattak a közreműködésre s alig két esztendő leforgása alatt csaknem az egész munkálat készen volt már. A nyomtatás ügyében előforduló nehézségek miatt 1812-ig nem nyomattathatott ki. Azonban 1812-ben a tiszántúli egyházkerület megszerezvén a maga számára a nyomtatási »Privilegium exclusivumot«, többé semmi akadály sem volt az új énekes könyv megjelenésében. Ettől fogva mai napig az 1804—1806. években Benedek Mihály püspök felügyelete alatt javított énekes könyv van hivatalos használatban az ev. reformátusok négy egyházkerületében. 1 Az énekes könyvek mellett gondot fordítottak még az egyházak a biblia terjesztésére is, amiben meglehetős sok akadállyal kellett megküzdeniök, míg az angol bibliaterjesztő társaság segítségükre nem jött. A költséget igen nehéz volt ilyen terjedelmes könyv kinyomatásához összehozni. De azért ezen a téren is elkövettek minden lehetőt, hogy a hívek lelki szükséglete kielégíttessék. Gróf Teleki József 1794-ben Utrechtben saját költségén nyomatta ki 8000 példányban a teljes bibliát s azt a reformátusok négy kerülete között kiosztotta. 1793, 1803, 1804, 1835-ben Pozsonyban, 1803, 1804-ben Pozsony és Pesten, 1805, 1817-ben Pesten, 1821-ben Debrecenben, 1832, 1835-ben Sárospatakon nyomattatott ki a biblia. A két utóbbi és a későbbi kiadások már mind az angol bibliaterjesztő társaság költségén jelentek meg. Az említett kiadások mind Károli Gáspár fordítását adják, kivéve az 1803. évi pozsonyi kiadást, a melyben a dunántúli egyházkerület a Torkos András-féle újszövetséget adta ki. Ezen kiadások mellett az angol és a berlini bibliaterjesztő társaság több izben küldött magyar, német és tót bibliákat az országba, de a helytartótanács ezeket nem jó szemmel nézte s egyszer-másszor üldözőbe is fogta. Hanem azért az evangéliumot a bibliákkal együtt még sem tudta bebörtönözni. 1 Révész I.: A magyarországi ref. egyház közönséges énekes könyvéről. Debrecen, 1866.