Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - I. A vallásjavítás története általában

magukat. A mise, bojt, a szentek s Mária tisztelete, a szerzetesi fogadalom s több effélék Genfben már idejüket múlták s Genf polgárainak egy része nagyon is szabad életet folytatott. Igen ám, de a valódi evangeliomi keresztyénség nem a tagadásban, nem a középkori babonás szokások és visszaélések ellen való küzdelemben áll, hanem főként Krisztus lelkének önmagunkban _. JOANNES CAIVINVS DJ. vrrvrcr TINÓIT FKVSTRA AOVLRSARIA. NOMEN SECTA, MIHI 5 SVNT qyi DEDVGANT NOMNIS ORTVK EX INDEFE550 DICTANDI SCRIPTA CAEORE, Í IN M

EDIVM- ^

EVOCANT ALII DIBO OMÍNE CAVSSAM OlYCTll.tAT LVDANT DV*I ÍNNOXIA SPICVXA SPAR.ÓVNT UVM T/&CET. ET FR.V1TVJL NOSTEIS MEA GALLIA. CHAKXIS' KÁLVIN JÁNOS. Egykorú metszet után. való felelevenítésében, a testnek, az érzékisógnek megfékezésében, a világ megtagadásában, Krisztus igéjének felvételében és viselésében. Erről a szabadság mámorától kábult s a libertinizmus zászlaját lobogtató genfiek mit sem akartak tudni; az ily igazi keresztyén gondolatokat hirdető Farel ós társai sikertelenül, a reformáció ügye felett már-már kétségbeesve küzdöttek, mígnem, úgyszólván az utolsó órában a Gondviselés Kálvint Genfbe vezérelte, aki tántorít-