Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XIII. Tanrendszer, belső iskolai élet, tankönyvek, neveléstudomány. Magyar encyklopédia

A felügyelet és igazgatás kezelésében az igazgatónak segítségére voltak: a praefectus scholae és a paedagogarcha. Amaz az alsó négy osztályban, emez a tanulók magántanítóinál. A köztanítók a német és magyar templomban tanítványaikkal együtt megjelenni tartoztak. Templomba, isteni tiszteletre minden tanuló tartozott elmenni. Az iskolai tanulás mindig áhítatos könyörgéssel kezdődött és végződött.

1 Eperjesen iskolai szini előadások is tartattak a bibliai történetek tárgyaiból "merítve. Ladiver Illés tanárnak volt egy »Eleazar constans« című darabja, a Makkabeusok könyvéből vett tárgygyal, célzásokkal Magyarország szenvedésére. Továbbá »Papinianus tetragonos« cím alatt, melyben a katholikusok magokra nézve sértő kifejezéseket látván, pert indítottak a szerző ellen. Később 1707-ben előadták Rezik tanárnak »Pigritius scholarum hostis ad Caucasum deportatus« című darabját is. A tanítás rendje Pozsonyban és a többi evang. iskolákban is, kevés eltéréssel, ugyanaz volt. Pozsonyban az volt a panasz, hogy az igazgató annyiféle teendővel van terhelve, hogy állásának nem képes eleget tenni. Különösen az első osztályokban volt érezhető ez a baj, ahol az igazgató a felügyeletre ós a tanítások látogatására alig fordíthatott hetenként egy-két órát. A tantárgyaknál rendesen a szerint törtónt eltérés az egyes iskoláknál, amint egy-egy igazgatónak egyénisége egy vagy más külföldi mesteréhez vonzódott. A reformátusok jelesebb iskoláiban a tanítás rendje és beiszervezete változatosabb. Sárospataknak például egészen sajátságos jellegű iskolai élete volt. Itt egy ideig a Rákóczy György és Lorántfi Zsuzsanna szelleme uralkodott. Az 1621-iki pestisben elhalt tanárok után Tolnai István lett igazgató-tanárrá, aki újra szervezte az iskolát. A század közepe táján Tolnai Dáli János már puritán elveket hozott be. Az aristotelesi filozófiát és az arra alapított Keckermann-fóle logikát kiküszöbölte s helyette Ramus dialektikáját tanította. A tanításban azt az irányt hozta be Patakra, melyet később Apáczai Cseri János követett Gyulafehórvárott, aki Encyclopediáját Amesius és Rómus után irta. Tolnai hozta be a gyakorlati theologia ós homiletika tanítását is. Szigorú puritán elvek szerint jó papokat nevelt, de némely túlhajtásaival (pl. tanítványait kegyesekre és nem-kegyesekre osztotta) sok bajt okozott. 1 V. ö. Molnár A. idézett mű 336—341. 1.