Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

sége tartozik. A kimondott elvet azonnal alkalmazni kezdték: a pozsonyi szent Márton-templomot átadták a protestánsoknak s december 7-én nagy ünnepélyességgel, harangok zúgása mellett nyitották fel a régebben lepecsételt ajtókat. Majd megjelent a szószéken Alvinczi Péter és megható alkalmi beszédet mondott, áldást kérve Istentől a hazára és az egyházra. Bethlen igazságos voltát bizonyítja, hogy míg a pozsonyi templomot a tényleg többségben levő protestánsoknak átengedte, a nagyszombati templomra vonatkozólag elrendelte, hogy a főtemplom legyen a katholikusoké, a kis templom, mely a jezsuitáké volt, adassék a protestánsoknak. Bethlen bölcs mérsékletének bizonysága, hogy, bár a rendek az őmegkoronázását kívánták, ő azt elhalasztotta s csupán a rendek azon bizalmát fogadta el, mellyel Őt 1620 január 8-ikán Magyarország kormányzójának választották. Ezzel a Ferdinánddal való alkudozás ügyét a saját kezébe vette. De mivel a cseheket is be akarta foglalni a békébe, a király pedig ettől idegenkedett, csak fegyverszünetet kötöttek. Még ugyanazon évben, júliusban Besztercebányán tartott országgyűlést, mely őt Magyarország királyává választotta s a vallást illetőleg is nevezetes törvényeket hoztak. Kimondták a vallás szabad gyakorlatát, intézkedtek a templomfoglalások megakadályozására, a vallásháborítók ellen hitvédőket neveztek ki úgy a katholikus mint a református ós lutheránus főurak részéről; a felekezetek békéjét célozta az a határozat, mely megtiltja a más felekezetűek rágalmazását; elhatározták, hogy miként az evangélikusoknak, úgy a katholikusoknak is három püspökjök (egri, nyitrai, győri) legyen, mindeniknek 2000 magyar forint járjon, házassági perek elintézésére mindenik felekezet szentszéket tarthat fenn ;. továbbá kimondották, hogy a papi javak ós birtokok ezentúl a korona vagyonául a végvárak szükségeinek fedezésére fordíttassanak; Pázmányt az országból örökre száműzték stb. Míg az alkudozás folyt Bethlen és Ferdinánd között, Ferdinánd harcra készülődött és első sorban Csehországgal akart elbánni. — A szerencse kedvezett neki. A fehérhegyi csatában nagy diadalt nyer (nov. 8.) a protest. szövetségesek felett. Akik a csatában nem lelték halálukat, azok a Ferdinánd-pártiak kíméletet nem ismerő vad bosszújának estek áldozatul. Ennek hírére a protestánsok is megdöbbentek. Sokak lelkében megvillant a gondolat, hogy hasonló sorsuk kikerülése végett inkább Ferdinándhoz, csatlakoznak, különösen akkor, midőn Ferdinánd a pozsonyi és besztercebányai országgyűlések végzéseit érvényteleneknek nyilvánítván, kegyelmet ígért mindazoknak, akik Bethlentől elpártolnak ós-