Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

őt ismerik el törvényes fejedelmüknek. Bethlen érezte helyzete veszélyes voltát; belátta, hogy a harcot hona és ügye javára nem folytathatja tovább s így hajlandó volt, a francia követek közbenjárása folytán, békealkudozásba bocsátkozni Ferdinánddal. Előbb NIKOLSBUUG. (Rajzolta Dusser Ede Adóiján.) Haimburgba gyűltek össze a két fél követei, de a tárgyalások itt nem vezettek eredményre; később újból felvették a tárgyalás fonalát s 1621. dec. 31-ón Nikolsburgban megkötötték a bókét, mely szerint Bethlen »Erdely fejedelme« címén kívül római szent birodalmi herceg ós Oppeln-Ratibor hercege címmel élhet; újból megerősíti Ferdinánd a bécsi béke cikkelyeit s az 1608-ik évi határoz-