Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

lem ellen támadást hozott létre; a királyt a bécsi béke megsértésére buzdítá, hirdetvén, hogy a protestánsoknak tett Ígéreteket nem kell megtartani; Ferdinándot reábírta, hogy a rendek ünnepélyes meghívását be nem várva, az 1618-iki országgyűlésen megjelenjék, ezen országgyűlést eredménytelenné tette; Ferdinánd megválasztatását kierőszakolta, a cseheknek az országgyűlésre küldött követét elfogatta, a királyi személynök által a vallásszabadság ellen óvást emeltetett. Számtalanszor megsértette nemcsak a békekötést, hanem az 1608-diki törvényeket is. Nóvszerint Pázmány Péter több protestáns templomot elfoglalt, üldözte a lelkészeket s erőszakkal terjesztette a katholikus vallást . . . Mit várhat a hon azoktól, kik a protestáns vallásnak ós az ország törvényeinek bevallott ellenségei? ... A király biztosai az ország legnagyobb gyalázatára és hátrányára az esztergomi várhoz tartozó hatvan falut átengedték a töröknek s káros megállapodásokat hoztak létre. S mindezt avégből tette a klérus, hogy meggyengíttetvón az ország ereje, szabadabban üldözhesse a protestánsokat. Ezen szándékot maguk elárulták; világos szavakkal kimondották, hogy »jobb, ha az elpusztult országot vadállatok lakják, mint ha ott a vallás szabad gyakorlata uralkodik . . .« A bécsi békében megállapíttatott, hogy a jezsuiták Magyarországban ingatlan javakat ne bírhassanak. Ezen rendelkezés célja volt őket az országból teljesen kizárni, ismeretes lóvén azon káros befolyás, melyet az ország ügyeire gyakorolnak. A klérus azonban kijátszá a törvényt, midőn azt betűszerinti értelemben vette s a jezsuitákat Nagyszombatba visszavezette. Ezen jezsuiták sorából való Pázmány Péter, ki, hogy Krisztus egyházát nagyobb erővel üldözhesse, Magyarország prímásává neveztetett ki ép akkor, midőn a felsőmagyarországi megyék testi-lelki ellenségüknek nyilatkoztatták. A protestánsok egyedül igazságot és egyenjogúságot követelnek. Kívánják, hogy a protestáns vallást mindenki ós mindenhol szabadon gyakorolhassa; a hivatalok betöltésénél ne legyen tekintet a vallásra; a klérus a közügyekre való befolyásától fosztassók meg; semmi szín alatt ne avatkozzék a világi és politikai ügyekbe, tractatusokba, hanem tisztán csak a vallási ügyekre legyen gondja. Ha majd egyik vallás a másik fölött elsőbbséggel nem bír, akkor béke ós egyetértés fog uralkodni. Azért mondjuk ezeket így el, hogy szomszédaink, szövetkezett testvéreink s az egész keresztyén világ tudják meg, lássák ós maguk megítélhessék, mily fontos és sürgető okaink vannak nekünk arra, hogy az isteni és emberi törvények helyreállítása végett fegyvert fogjunk.