Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - XI. A protestáns egyház külső története. Magyarhoni és erdélyi országgyűlések. Bethlen Gábor és a Rákóciak

Azon kor szellemének megfelelően, leginkább a vallási irányit művekben gyönyörködött. Hogy mily erős meggyőződós honolt lelkében a protestáns vallás igazsága felől, mutatja az a körülmény, hogy végrendeleteben azon utódait, kik atyai tanításairól ós intéseiről megfeledkezve, az ágostai evangéliomi hitvallástól eltérnének,, az örökösödésből kirekesztette. Sajnos, nem sokáig ólt a protestáns egyház ez erős támasza,, meghalt, mielőtt Bethlen uralma megszilárdult volna. Bethlen fejedelemsége ugyanis még sokáig ingadozott. Mátyás mindent, elkövetett, hogy őt kivesse belőle, s nem átallotta Homonnai Györgyöt is ellene felbujtani, azzal biztatta, hogy őt emeli Bethlen, helyébe, ha azt sikerülni fog megbuktatni. Bethlen egy darabig követei által tárgyalt Mátyással elismertetése ügyében, de midőn Homonnai elfogott leveleiből Mátyás célja eléggé világos lett előtte, szakított eddigi békés, politikájával s a tett mezejére lépett. A protestánsok csatlakozásáról eleve biztos lehetett. Ezek az 1618-diki országgyűlésen folytatott sikertelen küzdelmekből, melyekkel még azt sem tudták keresztülvinni, hogy a vallás gyakorlata, a templomokhal együtt (una cum templis) mindenütt szabad légyen: belátták, hogy sem Mátyástól, sem II. Ferdinándtól, az. HOMONNAY GYÖRGY PECSÉTJE, ingolstadti jezsuiták ezen növendékétől nem sok jót várhatnak. 0 oly tervet vitt a trónra — mondja Horváth Mihály katholikus püspök — mely miatt egész uralkodásának idejét vérengző háborúk töltötték be. E terv, melynek végrehajtását 1600-ban Lorettóban ünnepélyes esküvel fogadta, nem vala más, mint hogy a római katholikus vallást az evangélikus felekezetek romjain hajdani uralmára emelje föl. II. Ferdinánd lelke ezen eszmétől annyira át volt hatva, hogy nem habozott annak mindent alávetni, érette szintúgy a maga nyugalmát, mint népei boldogságát feláldozni. Többször haliák tőle bizodalmasabb emberei ama nyilatkozatot, »hogy kész volna pallos alatt végezni életét, ha vérével az eretnekséget eltörülhetné s a. katholikus egyház kebelébe minden alattvalóit visszaterelhetné.« A protestánsok ingerültségét még inkább növelte Pázmány Péter erőszakos térítő politikája. A protestáns szülőktől származott ifjú 13 éves korában két kolozsvári híres jezsuita ösztökölésóre tért a. katholikus vallásra s állott be a jezsuiták közé s egész életét.