Zsilinszky Mihály: A magyarhoni protestáns egyház története. Budapest 1907.

ELSŐ RÉSZ. A XVI. századbeli vallásjavítás Magyarországon 1606-ig. - VIII. A rómómai katholikus egyház új életre keltése Ferdinánd alatt. Miksa uralkodása

láttuk — a római egyházhoz való hű ragaszkodásnak is az óleterét. De meg voltak verve az alsóbbrendű pásztorok is. Már a mohácsi vész előtt is a kelleténél kisebb volt a katholikus papok száma, a vész után pedig nagyon sok egyház maradt pásztor nélkül, hisz a pécsi ós budai főiskolákat, a katholikus egyház papságának főbb veteményes kertjeit feldúlták a vad hódítók, a feldúlt kertek helyett újak alapítására nem volt mód, anyagi erő. Emellett a volt katholikus lelkészek egy része és pedig éppen a fogékonyabb lelkű, a műveltebb része az evangeliom lobogója alá állott. Gyér ós gyarló sereg volt az, mely a század közepe táján hazánkban a római katholikus Sión őrségót képezte. Gyarló volt bibliai, hittani, tudományos képzettségét illetőleg; míg az e Siont ostromlók a bibliából, az ős keresztyénség történetéből merített ismeretekkel voltak körülövedzve, s az evangéliomi igazságoknak velőkig ható, kétélű fegyverével hadakoztak; gyarló volt a beszédben és Írásban, míg az evangeliom hirdetőit ókesszólókká tette a kebel, a lelkesedés, emellett tollat ragadtak, irtak a tudósok, írtak az egyszerű nép nyelvén, írtak kötött ós kötetlen beszédben; gyarló volt erkölcsi életében, amint efelől még a XVII. század elején vizitáló katholikus esperesek naplói is bizonyságot tesznek:

1 míg a vallásjavítás apostolai úgy predikálásaikkal, mint életükkel, példájukkal épp oly buzgóságot tanúsítottak az erkölcsi élet nemesítésében, mint az elmék felvilágosításában. Ki kell emelni ez anyagilag, szellemileg, erkölcsileg sülyedt helyzetből a katholikus egyház felsőbb ós alsóbbrendű papjait, ha újból talpra akarjuk állítani hazánkban a római egyházat! Ez lett a meggyőződése a XVI. század közepe táján Ferdinándnak, vagy jobban mondva azoknak, kiknek ez időtájt befolyása alá került. E meggyőződés következményének tekinthető, hogy az országgyűlések, több mint két évtized elmultával, 1548-ban ós a következett években ismét vallásügyi törvények hozatalával foglalkoznak; s e meggyőződós nyilvánul azokban a vallásügyi törvónycikkelyekben, melyeket 1548-tól 1564-ig, vagyis Ferdinánd haláláig alkottak, kivált a Királyhágón innen eső részében az országnak. így mindjárt az 1548-iki országgyűlés mig egyfelől kimondja, hogy az eretnekek mindenünnen eltöröltessenek, hozzáteszi a következő cikkelyekben: Ezt pedig úgy gondolják a karok ós rendek helyesen történhetni, hogy ha az egyház főpapjai, legyenek azok akár püspökök, akár prépostok ós apátok, mielőbb egyházi s tudománnyal ékeskedő férfiakból lesznek, akik mind maguk a reájuk 1 L. Fraknói: Pázmán P. élete.