Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)
VALLOMÁSOK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Domanovszky Endre, Marusák Pál, Hollósy Elek, Prőhle Jenő, Benkő László, Csaba József, Peéry Rezső, Vajda Péter, Székács József, Soós Lajos, Dr. Bruckner Győző, Dr. Nagy Endre, Zsirai Miklós, dr. Nikolics Károly, dr. Várszegi Asztrik, dr. Winkler András, Gabrieli Gabriella, Pokker Patrícia
VALLOMÁSOK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK 291 Hollósy Elek tanítvány Prőhle Jenő búcsúzó beszéde Németh Sámuel temetésén ről olyan meleg fogadtatásban részesültem, hogy az első pillanattól fogva itthon éreztem magamat Sopronban. Müllner bácsi, az akkori igazgató, szíves öleléssel üdvözölt. Mellette Poszvék Sándor, Gombocz Miklós, Bancsó Antal teológiai tanárokkal együtt: Malatidesz, Thiering, Scheffer, FehérS„ Haniffel, Renner, Fejéri, voltak a testület többi tagjai. — Mindössze négy rövid esztendőt töltöttem köztük; de az elég volt arra, hogy eltanuljam tőlük a legfőbb két tanári erényt: a hivatás buzgó, önzetlen, lelkes szolgálatát és a tanulóifjúság szeretetét. Ezek vezettek végig egész pályafutásomon, mint ahogy távozásom után is velem maradt líceumi kartársaim nemes barátsága és mint ahogy az ő emléküket őrzi az én hálás kegyeletem. És ez talán megmagyarázza azt is, miért vagyok én ott a Diákszövetség minden találkozóján és miért néznek engem, mióta BereczÁbel bátyánk elhagyott bennünket, a líceum legrégibb tanítványának. Marusák Pál Líceumi tanár: 1884-1888. Késmárkon végezte tanulmányait. 1888-ban a soproni állami felsőbb leánytanoda igazgatója lett. Németh Sámuel emlékezete Kissé hajlott testtartású, szikár, rövid hajú, oldalszakállas — tipikus tudós tanári fej és arc volt. [...] Már egyszerű megjelenésével tiszteletet és fegyelmet parancsolt. Óráin a légy zümmögését is hallani lehetett, olyan csend és odafigyelés volt. Goromba szó sohasem hagyta el a száját, csak akkor köszörülte torkát, ha valami nem tetszett, például többek között, ha valaki görnyedten ült a padban, már rászólt: Egyenesen ülj, húzd ki magadat, egyenes gerincű ember légy! Magyarázatait, előadásait egyszerű, szép, mindenki által érthető rövid mondatokkal, szerfelett logikus rendszerességgel adta elő, ezt felelésnél is megkövetelte, sőt dolgozataink elbírálásánál a rendszeresség volt a fő szempont és főleg a helyesírás. Féltük is, szerettük is, csodáltuk is gyönyörű magyar nyelven tartott előadásait, nem unottan és nem gyorsan beszélt, így előadásait a felső osztályokban gyorsírással írtuk, mert felelésnél az általa előadottakat követelte meg. Élete, életpályája nem volt vakító fénycsóva, mint Gombocz Zoltáné, sem lidérces messzi fény, mint Adyé (mindhárman ugyanegy év szülöttei!), hanem meleget és világosságot adó, egyenletes sugárzás. A diákok közt nem zordon fegyelmezés vagy apró módszerbeli fogások, hanem a tömörre fogott, világos magyarázat és az ezen átszüremlő olymposi derű tartott rendet. A tanítás során, de különösen a peri-
