Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)

VALLOMÁSOK, VISSZAEMLÉKEZÉSEK - Domanovszky Endre, Marusák Pál, Hollósy Elek, Prőhle Jenő, Benkő László, Csaba József, Peéry Rezső, Vajda Péter, Székács József, Soós Lajos, Dr. Bruckner Győző, Dr. Nagy Endre, Zsirai Miklós, dr. Nikolics Károly, dr. Várszegi Asztrik, dr. Winkler András, Gabrieli Gabriella, Pokker Patrícia

290

Forrás: Születtem... Magyar tudósok önéletrajzai, Palatínus, 2003. 102-108. o.

Forrás: Líceumi Diákszövetség emlékkönyve 1918-1938. Sopron, 1938. 92-93- o-Domanovszky Endre

[...] Február havában mint szarvasi gimnáziumi tanár a felsőbb osztályokban elkezdtem működni. 1853 a soproni líceum az Organisations Entwurf alapján szervezvén a gimnáziumot, ide meghívattam, hogy a felsőbb osztályokban a magyar nyelvet, a történetet és a filozó fiai propadeutikát [bevezetést], a theologiában pedig a filozófiát tanítsam. Óráim száma több éven át 22 volt, s csak később sürgető kérésemre szállíttatott le 20-ra. 22 óra úgy, hogy ebből 6 óra esett a teológiában a filozófia előadására, kifárasztja a testet és a lelket. Hozzá kell venni, hogy a gimnázium felsőbb négy osztályában a magyar nyelvet több éven át magam tanítottam, ezzel pedig az írásgyakorlatok voltak összekapcsolva. Minden tanulónak minden hónapban egy írásgyakorlatot kellett beadni.

Lelkiismeretbeli dolognak tartottam minden ifjú irályát átolvasni és a hibákat kijavítani. Ezen kívül 20 évig elnöke voltam a magyar ifjúság önképző körének. A sokféle munka időmet és erőmet annyira igénybe vette, hogy figyelmemet nem voltam képes osztatlanul, egészen a bölcsészet mívelésére összpontosítani. Ez okozta, hogy irodalmilag későbben léptem fel. Az absolut kormány idejében midőn minden szót meg kellett latolni, nehéz munka volt szabadon és meggyőződés szerint tanítani, különösen olyan tantárgyakat, minők rám voltak bízva. Örömmel emlékezem vissza, hogy a nehéz időkben is úgy tanítottam, hogy az igazságot soha meg nem sértettem. Ez az előadási módtól függött.

Domanovszky Endre (Tótkomlós, 1817. - Bp., 1895.) Líceumi tanár: 1853-1876. 1853-ban hívta meg a soproni líceum tanárának. Húsz éven át volt elnöke a Magyar Társaságnak. Az 1850-es évektől jelentek meg tudósításai és tudományos cikkei. Filozófiai író, az MTA I. tagja (1871.) 1876. március 1-jén hagyta el az intézetet.

Marusák Pál Pályakezdésem a líceumban

Sohasem ültem a líceumi tanulók soraiban (az én Alma Materem Késmárk), mégis a líceum tanítványának érzem magamat. Mert fiatalon tanára voltam a líceumnak és ott szereztem, onnan vittem magammal, az ősi intézet szellemétől, hagyományaitól ihletve, tanári egész pályafutásom vezér-szövétnekét.

1884-ben ért a szerencse, hogy Góbi Imre utódjának választottak a magyar irodalmi tanszékre. Mikor állásomat (Gecsányi G. és Király Béla kollégáimmal egyidejűleg) elfoglaltam, a tanári testület részé-