Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)
ISKOLATÖRTÉNET - Emlékbeszédek, ünnepi beszédek: Müllner Mátyás, Fridelius János, RibinyJános, Domanovszky Endre, Hetvényi Lajos, dr.JauszBéla, Peéry Rezső, Baráth Zoltán, Ikvai Nándor, dr. Lampérth Gyula, Tölli Balázs, Szimon János
24 Müllner Mátyás A soproni evang. főtanoda története Első időszak. A reformátiótol kezdve a bécsi békekötésig 1606. Hogy mikor keletkezett ezen latin iskola, nem bizonyos; azonban már 1525-ben említés tétetik latin rectorról... Már ezen latin iskola 1557-ben anyagi s szellemi tekintetben olly tetemes átalakuláson ment keresztül, még pedig,... a reformátió befolyása alatt, hogy az említett évet a soproni evangy. főtanoda születése évének joggal tekinthetni. Azon évben ugyan is a régi iskolai épület az ugynevezet kövezeten (Pflaster), hol még ma is áll. kath. polgáriiskola, lerontatván, helyébe több osztályra számított uj épület állíttatott, főkép Humel indítványára s közre munkálásával, ki e szent czélra nem kímélvén áldozatott, saját kertét odaengedte. Az anyagi ujjá-alakulását az intézetnek nyomban követte annak szellemi újjászületése is; a tanerő szaporittatott egy uj segéddel; s 1563-ban már három segéd (collaborator) emlittetik. A tantárgyak már most nagyobb terjedelemben adattak elő, a latin nyelven kívül a görög nyelv, verselés s kötetlen beszédbeni gyakorlatok, logika, sőt a hittani pályára készülők számára a héber nyelv is elő adatott. (Az intézet négy osztálya gymnasium volt, két kétévi tanfolyammal. Sajnálni lehet, hogy semmi részletes adatokat nem találni az intézet belszervezését úgy a használatban volt tankönyveket illetőleg; annyi azonban bizonyos, hogy az ifjak itten olly előkészülést nyertek, hogy innét egyenesen academiákra mehettek. A szerző megjegyzése.) Hogy egyébiránt a vallási oktatás, még pedig evangyélmi szellemben a többi tárgyak között főhelyen állott, arról kezeskedik azon férfiúnak már fent említett evangyélmi buzgósága, a ki, mint láttuk, az iskola ujdon szervezésére úgy szólván eldöntő befolyást gyakorlott. Ezzel ellenkezni látszik ugyan azon körülmény, miszerint az iskolai ifjúság egész 1573-ig naponkint elment a tanárokkal együtt a sz. mihályi templomba reggeli misére, s estvéli könyörgésre. De épen abból hogy ezen szokás egész 1573-ig, tehát még olly időkben is megmaradt, midőn már csaknem az egész város rég az ágostai hitvallást követte, látni, hogy hibáznánk, ha az említett körülménynél fogva az iskolától meg akarnók tagadni az evangyelikus jellemet. Ezen körülmény tehát újra csak azt mutatja, hogy a reformátió behozatala Sopronba nem volt rögtönzött munka, hanem
