Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)

ISKOLATÖRTÉNET - A kezdetektől 1948-ig

A legelső érettségi vizsgálat 1855. szeptember 24-én reggel 9 órától este 8 óráig folyt le Mikulás János iskolai felügyelő jelenlétében. Részt vett: Fodor Géza, Jáger Károly, Lag­­ler József, Schmödl József, Spanraft Sándor, Székelv József Ők a Líceum legelső érettségizett növendékei. 1857-ben ünnepelte a Líceum fennállásának 300 éves jubileumát. A nagy­szabású ünnepség október í-jén templomi istentisztelettel és megemlékezéssel kez­dődött. Az ünnepi beszédeket magyar, német és latin nyelven tartották a szónokok. Az iskolai nagyteremben Király József Pál igazgató latin köszöntője után Domanovszky Endre tanár magyar emlékbeszédet tartott. Ebből az alkalomból készült el az iskola történetének első összefoglalása Milliner Mátyás tollából. 1861-ben újabb szervezeti változás következett: az eddig különválasztott közép- és felsőfok ismét egyesült, közös igazgatás alá került. Az igazgatókat ettől fogva három­­évenként választották. Szemerey Sándor főtanodai felügyelő a hatvanas évek végén kezdte szorgalmazni, hogy új termekkel bővüljön az iskola. A Líceum 1871 őszén 8 új tantermet, 220 szemé­lyes éttermet és gimnáziumi természetrajzi múzeumhelyiséget vehetett át. Jelentős változás történt 1892-ben az iskola szervezeti életében. A nyolcosztályos főgimnázium és a háromosztályos teológiai intézet, amely addig közös igazgatás alatt állott, most különvált egymástól, de gazdasági ügyeiket még 1908-ig közösen intéz­ték. A jelenleg Budapesten működő Evangélikus Teológiai Akadémia azonban tovább­ra is a soproni Líceumot tekinti elődjének, amit abban is kifejezésre juttat, hogy cí­mere és az alapítási évszám a Líceuméval megegyező. 1894/95-től bevezették az álla­mi tantervet. 1889-től készültek tervek az épület átalakítására. 1892-ben hoztak határozatot az átalakításról, és 1893-ban Schneider Márton eklektikus stílusúvá tervezte át az épüle­tet. 1894. szeptember 11-én megtörtént az avatás: kétemeletes hosszú szárnyépületek­kel, tornateremmel bővült az iskola. Az építkezés államsegéllyel valósulhatott meg. A főgimnáziumnak, amely a Líceum utcai részében, illetve a két udvari szárnyépület­ben volt elhelyezve, ekkor a következő termei voltak: nyolc osztályterem, egy terem a görögpótló tanfolyam számára, természetrajzi és természettani előadóterem, egy te­rem a természetrajzi gyűjtemény számára tanári szobával, egy terem a természetta­ni szertár számára tanári szobával és kísérleti teremmel, rajzterem tanári szobával, igazgatói és tanári szoba, ifjúsági terem az ifjúsági könyvtár és egyesületek számára, tornaterem, mely egyúttal díszterem is. Az avatási ünnepélyt Poszvék Sándor teológi­ai igazgató templomi igehirdetése nyitotta meg. Ezután Gombocz Miklós főgimnáziu­mi igazgató ünnepi beszéde következett. 1907. november 21-én ünnepelték meg az iskola fennállásának 350. évforduló­ját. Templomi istentisztelettel kezdődött az ünnepély; a vendégek között jelen volt Gyurátz Ferenc evangélikus püspök és Molnár Viktor közoktatásügyi államtitkár. Az ün­nepség a feldíszített tornacsarnokban folytatódott. Poszvék Sándor líceumi igazgató üdvözlő beszéde után Hetvényi Lajos vallástanár ünnepi beszéde következett. 1908-ban megtörtént a három intézmény: a főgimnázium, a teológia (önálló 1892- től) és a tanítóképző (önálló 1858-tól) teljes gazdasági szétválása. 1908-tól a főgimná­

Next

/
Oldalképek
Tartalom