Horváth Edit: Líceumi olvasókönyv (Sopron, 2018)

ISKOLATÖRTÉNET - A kezdetektől 1948-ig

ISKOLATÖRTÉNET 13 zium viselte a Líceum nevet. Az 1908. augusztus 19—20-án tartott egyházkerületi köz­gyűlés jegyzőkönyvének 75. pontja értelmében „A Líceum név, mint a Theol. Intézetet s a főgimnáziumot összefoglaló gyűjtőnév megszűnik, [...] A Líceum nevet, tekintettel történeti múltjára, ezután is megtartjuk, de úgy, mint egyedül a főgimnázium nevét [...]" A tudományok és a humánum értékeit hamarosan az első világháború döbbene­té váltotta fel. Az I. világháború éveiben sokat szenvedett az iskola: az épület tanter­meit, később folyosóit is szükségkórháznak rendezte be a hatóság, s a tanárok és diá­kok közül is többeket besoroztak. A háború végén 76 hősi halottat sirathatott el az is­kola, akiknek emlékét a Líceumi Diákszövetség kezdeményezésére emléktáblán örö­kítették meg. Még a háború idején, 1918-ban alakult meg a Soproni Evangélikus Lí­ceumi Diákszövetség, amelynek fő célkitűzései között szerepelt az alma mater irán­ti ragaszkodás ápolása és a Líceumi Diákotthon létrehozása. Ez az elképzelés 1934- ben vált valóra. Az 1919 tavaszán kikiáltott Tanácsköztársaság új helyzet elé állította a Líceumot. A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 29-i rendeletével az egyházi iskolákat államosította, az intézményeket köztulajdonba vette. Ettől kezdve a Líceum a Tan­ügyi Bizottságnak lett alárendelve. Később az ún. Magyar Művelődési Hivatal lett a fő­hatóság. A tanévet a Közoktatási Népbiztosság rendelkezésére 1919. június 10-én be­fejezték. A Tanácsköztársaság után a Líceum fő problémája a város hovatartozásá­nak kérdése lett. A város lakossága népgyűlések sorozatán tiltakozott az Ausztriá­hoz való tartozás ellen. Ezeken a demonstrációkon a Líceum tanári kara és diáksága testületileg vett részt. A város átadásának idejéül először 1921. augusztus 28-át tűz­ték ki. Emiatt folytatódott a Líceumnak a győri Evangélikus Szeretetház épületébe való átköltöztetése. A sorozatos tiltakozások hatására kiírták a népszavazást, ezért 1921. október 15-én a Líceum tantestülete úgy határozott, hogy a tanévet mégis Sop­ronban nyitják meg, ez október 24-én megtörtént. Az 1921. december 14-én megtar­tott népszavazáson a város lakossága a Magyarországhoz való tartozásról döntött. Az iskola szellemi arculata ezután is a hagyományokra építve haladó irányban fej­lődött; szabad szellemben haladó gondolkodásra nevelt. Iskolánk szilárd bázisa ma­radt a humánus elveknek; az egyetlen értékmérő Isten, a haza és az egymás iránti hű­ség és szeretet maradt. 1924-ben életbe lépett az új középiskolai törvény. A Líceum a XI. te. értelmében re­álgimnázium lett. (Az V. osztálytól a görög nyelv helyett angolt tanítottak.) A taninté­zet új megnevezése Soproni Ág. Hitv. Ev. Líceum (Reálgimnázium). A teológiai fakultás kiköltözésével felszabadult helyiségeket 1931 nyarán átala­kították. Tágasabb helyiséget kapott az igazgatói iroda és az ifjúsági terem. A fizikai oktatásra szolgáló termek kedvezőbb elhelyezést nyertek. Külön teremhez jutott az egyházkerületi levéltár is. 1932. június 6-án az iskola fennállásának 375 éves jubileuma alkalmából egyete­mes találkozót tartottak a Líceumban. Összegyűltek az öregdiákok, hogy hitet tegye­nek magyarságuk, erkölcsi értékeik mellett, és az érettségizőkkel együtt a Deák-kút­­nál erősítsék meg hűségüket a város és az alma mater iránt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom