Payr Sándor ford., Kovács Sándor szerk.: Két emlék a reformáció korából. Budapest 1939. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 23.)

A Wittenbergi Fülemile, Szaksz Jánosnak, a nürnbergi híres vargának és mesterdalnoknak verse.

Iádjának, szülőhelyének, hazájának és egyházának hasznára és dicsőségére. Ilyen vallásos szellemet, alapos bibliai isimeretet és az egyház történetében jártasságot árul el a már említett és most itt következő híres verse is, melyet szeretettel ajánlok a Nyájas Olvasónak. Ami szép gondolat van benne, az nem az enyém, hanem a jó vargamesteré. Én csak magyar zubbonyt adtam az ő szellemi gyermekére. Ha néhol nem jól áll neki, talán szűk vagy éppen ráncot vet, bocsásd meg, Édes Olvasóm, mert a szabóságot is tanulni kell, én pedig nem vagyok céhbeli. Remeket kellene előbb készítenem, hogy oda felvegyenek. De így is olvasd azt, amit adok, jókedvvel és lelki haszonnal! Iram 1893. év július havában. A fordító.