Payr Sándor: A pietismus paedagogikája. Spener, Francke és a magyar pietista nevelők. Pozsony 1908. (Különlenyomat a Theologiai Szaklap 1907. és 1908. évfolyamából)
ELSŐ RÉSZ. A pietismus lényege és nevelési irányának alapvetői. - II. A pietismus képviselői neveléstörténeti fejlődésükben
lőzteti az akkori egyoldalú, az élettel nem számoló theologiai stúdiumot. Ettől igen sokat tanult Spener. Hatással volt reá Schupp Boldizsár (f 1661) hamburgi jeles lelkész is, ki Teutscher Lehrmeister c. dolgozatában már az anyanyelven való oktatást sürgeti nagy nyomatékkal. (V. ö. Vial: Schuppius, ein Vorläufer Speners, Mainz, 1857). Az őt közvetlen megelőző s részben még vele egy korban élt nagy paedagogusok, Ratke és Comenius hatása még nem látszik meg rajta. 2. Francke, a paedagogus. Családja thüringiai eredetű. Lübeckbe csak később került, hol nagyatyja pékmester, atyja János pedig jogtudós volt, ki előkelő patricius családból vette nőül Gloxin Annát. E házasságból született a nagy paedagogus 1663 márcz. 12. Lübeckből már 3 éves korában Góthába vitték szülei, hova az apát Kegyes Ernő gothai herceg, a nevelés történetében igen nagy érdemű férfiú, hivta meg jogtanácsosának. Itt tanult a gyermek egész 16 éves koráig. A góthai iskola kétségtelenül nagy hatással volt Franckenek paedagogiai irányára. Comeniusnak a német nevelésre való befolyása itt Kegyes Ernő országában és különösen Gothában volt legszembetűnőbb. A herceg 1642 évi hires Schulmethodusában foglalt elvek Comenius műveiből voltak átvéve. Ilyen pl. a szemléltetésre vonatkozólag: mindent, amit meg lehet mutatni, mutassunk meg a gyermeknek. Az iskolában voltak taneszközök: mérleg, sulyok, körző stb. A vallástan, olvasás, irás, számolás és éneklés mellett reális tárgyakat is tanítottak, főcélnak pedig az istenfélelmet tartották. Ernő herceg már ezzel az 1642. évi rendeletével kimondta az általános tankötelezettséget. Francke, ha Comenius iratait nem ismerte is behatóbban, de kétségtelen, hogy a gothai iskola közvetítésével e nagy paedagogus is hatást gyakorolt reá. (Böhne, Die paed. Bestrebungen Emsts d. Fr. Gotha 1888. Knoke, Grundr. der Paed. Berlin, 1902 59. 1.). Atyját már 1670 elvesztette. A család körében igazi evang. vallásos szellem uralkodott. Különösen testvérnénje volt a fiúra nagy befolyással, ki már eleitől fogva a theol. pályára készült. A biblia mellett neki is Arnd művei voltak legkedvesebb olvasmányai. A családi fészekből szárnyra kelve félévig az erfurti, s majd 3 évig a kiéli egyetemen folytatta tanulmányait. Ez utóbbi helyen Kortholt tanárnál, Spener és a pietismus jó barátjánál volt szálláson, ki szintén a mélyebbre ható vallásoktatást sürgette „Aufmunterung zur Katechismusübung'''' művében. Ugyanennek „Schwere Priesterbürde 1 '' művét, melyet a magyar pietisták is lefordítottak (Vásonyi Márton, Jena 1726), Francke később is melegen ajánlja a theol. ifjúságnak (Idea studiosi theol. Halle 1712. 19. 1.). A nyelvek mellett már akkor a történelmet is tanulmányozta. Kielt elhagyva 2 hónapig a hires Edzardi Esdrás vezetése alatt héber
