Payr Sándor: A pietismus paedagogikája. Spener, Francke és a magyar pietista nevelők. Pozsony 1908. (Különlenyomat a Theologiai Szaklap 1907. és 1908. évfolyamából)

ELSŐ RÉSZ. A pietismus lényege és nevelési irányának alapvetői. - II. A pietismus képviselői neveléstörténeti fejlődésükben

nyelvi ismereteit tökéletesbítette Hamburgban, azután haza ment Gothába mint magával elégedetlen ifjú ember, akinek sok főtt a fejében, de szivében még nem volt igazi theologus. Kételyei még sokáig gyötörték. Igen fontosak voltak reá nézve a Lipcsében töltött évek. 1684-ben jön ide s a következő évben már magister. Ettől kezdve mint docens felolvasásokat tart az egyetemen. Itt olvassa az Europaszerte emlegetett Molinos Mihály spanyol papnak quietismust hirdető művét (Guida spirituálé, Lelki vezér), melyet lefordított latinra. Későbbi ellenségének, Carpzov, itteni tanárnak prédikációja indította őt, Antont, s több fiatal magistert az u. n. collegia philobiblica tartására. 1686 óta vasárnap délutánonként gyülekeztek össze Anton lakásán. Az ó- és újszövetségből egyegy fejezetet olvastak fel az eredeti nyelven és ezt azután német nyelven fejtegették, mindig csak a magisterek, a többiek mint hallgatók vettek részt. Később tanulók és tanárok oly nagy számmal látogattak el ez órákra, hogy kicsiny lett a hely és Alberti tanár az egyetem egyik termét engedte át számukra. Spener Drezdában, ki úgyis az exegesis és katechesis elhanyagolása miatt panaszkodott, nagy örömmel hallotta ezt, személyesen is meglátogatta és buzdította őket. Francke kedves embere lett Spenernek. 1687 ben megszakítja lipcsei tartózkodását. Lüneburgba megy, a hasonló nevű hannoveri hercegség fővárosába a tudós Sandhagen superintendens mellé. E várost mondja második szülőhelyének, mert meg volt győződve, hogy igaz megtérésének ez volt a színhelye. Itt oszlottak el kételyei, érezte az isteni kegyelem boldogító örömét, itt mert először prédikálni. 1688 tavaszán ismét Hamburgba költözött át. Itt rövid ideig mint néptanító is működött. Közvetlen tapasztalta, mily nehéz munka a tanítás, mennyi itt még a teendő. Már ekkor megfogadta, hogy tesz valamit az ifjúság neveléseért. Egyelőre még visszavágyódott Lipcsébe, a hova kedves emlékek fűzték. Alighogy 1688 végén Lipcsébe visszatért, első dolga volt, hogy szivének régi vágyát követve felkeresse a mestert, lelki atyját, Spenert Drezdában, az ő otthonában. Két hónapot töltött akkor Francke Spener házában 1689 elején. Ettől kezdve benső kapocs fűzte Össze a két nagy férfiút. Spener hatása Franckera ezóta lett nagyobb. Ezóta leveleznek sűrűen. (Tholuck, Litterarum a Spenero ad Franckium datarum Specimen, 2 köt. 1854. Kramer, Briefwechsel Speners und Franckes 1861). Bizonyára Spenernek volt része abban is, hogy Francke most Lipcsében exegetikai felolvasásokat tartott. Hallgatóinak száma háromszázra is felrúgott. Működése figyelmet keltett a városban is. Az ifjúság tüntet Francke mellett és a többi tanárok ellen. Amazoknak irolt compendiumait elégetik, a polgárság körében is izgatnak. Carpzov és tanár társai ezekért Francket vádol-