Payr Sándor: A vadosfai artikuláris egyházközség Rábaközben. Budapest 1910. (A Luther-Társaság XXX. kiadványa 51.)

I. Rábaközi egyházközségeink az alapvetés és első virágzás korában. 1535—1643.

1642. Gomboth Mátyás, 1654. Balogh Miklós volt a lelkésze, ez utóbbinak külön jobbágya volt a parochia fundusán. 1651-ben a kerületi gyűlést is itt tartották. Németi, mint a nemes vármegye székes helye, már nagyobb gyülekezet volt. Parochiája az Ostffy-szeren épült. Szepesi János lelkész mellett 1654. rendes tanítója van: Nagy István. Külön tanítóval a XVII. században még nem minden gyülekezet dicsekedhetik.. De volt tanítója Szillnak Szeleczki Márton és Rába-Pordánynak Ács János személyében. Talán ez volt atyja Aáchs Mihálynak a későbbi farádi lelkésznek és kuruc tábori papnak, ki az első dunántúli énekeskönyvet készítette (Zengedező Mennyei Kar 1696.). Tekintélyes hely Beled is, mely már 1603 előtt is anyagyülekezet. 1628. Szeredi István, 1630. Surányi György, 1654-ben Kóla István a lelkésze és Ruzanich Mihály a tanítója. Az egyházlátogatásnál két r. kath. földesúr is képviseltette magát: Nádasdy Ferencz és Cziráky Ádám. Temploma a falu derekán, a délszínről való szeren épült. Filiája volt Vicza és Vásárosfalu. A babothi gyülekezet (Kapuvár mellett) 1654. mikor Musay Gergely püspökünk erre járt, már pusztuló félben volt. Lelkésze, Újvári Máté rendetlen életű, civakodó ember. Temploma puszta, csak a falai állanak. A kelyhet is már elvitte tőlük a kapuvári páter. Nem csuda, hogy az ilyen helyet hamarosan elfoglalták. Pedig azelőtt a vár földeiről is a prédikátor szedte a tizedet és a sedecimát. De örvendetesebb képet mutat s az első gyülekezetek egyike volt Mihályi. Lelkészei: Szeredi Mihály 1628., Hegyfalui Pál 1631., Szent-