Payr Sándor: Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja. Budapest 1928. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 5.)
VI. Az erasmianus Henckel János és a zwingliánus Reyss Konrád Budán, Cordatus fogsága idején, 1525.
tet. Alább közlendő művében is Cordatus a bűnt s az evangéliom híveinek üldözését mondja a török veszedelem okának. Ügy fogja ezt fel, mint Isten büntetését s felettébb fájlalja, hogy a magyarok ellenségei a németeknek. Budán is Cordatus bizonyára csak a német polgárságnak és az udvárbeli németeknek volt a papja, a magyarok pedig (a nemzeti párt Szálkáival és Werbőczivel az élén) gyűlölték őt, mint az idegen, német párthoz tartozót. Burgio pápai követ is így ítélte meg a feszült viszonyt Budán és az országban. 1524. aug. 17-én írta Schönberg Miklós capuai érseknek, hogy ,,a magyarok nagy ellenségei a németeknek" s. úgy sejti, hogy egy napon valami nagy botrányt követnek el oly ürüggyel, hogy nem akarják tűrni a lutheránusokat. 1 ) Így tehát nemcsak a vallási, hanem talán még inkább a nemzeti gyűlölködésnek lett áldozata Cordatus is. Hogy Cordatus Budán Mária királynénak udvari papja vagy éppen gyóntatója lett volna, mint Bauhofer mondja, arra nézve nincsen bizonyítékunk. A pápai követ szerint is Mária védte és pártfogolta őt. Az alsómagyarországi bányavárosok is a királyné kegyurasága alá tartoztak. Talán csak ez a viszony adott okot a fentebbi feltevésre. Az bizonyos, hogy Luther is Cordatushoz intézett leveleiben kétszer is „tua Regina" szavakkal nevezi meg Máriát. De ez az ő királynéja a főpapi és nemzeti párttal szemben nem volt elég hatalmas arra, hogy Cordatust a kétszeri súlyos fogságtól és a száműzetéstől megmentse. VI. Az erasmianus Henckel János és a zwingliánus Reyss Konrád Budán, Cordatus fogsága idején, 1525. Cordatus tehát a mohácsi vész előtti nehéz időket esztergomi börtönében töltötte. Fogsága idején az evangélium ügyét Budán a királyné kedvelt udvari papja, az erasmianus Henkel János és a Svájcból hazánkba jött Reyss Konrád zwingliánus lelkész képviselte, Mária királyné a heves lelkű és beszédű Cordatus helyett a mérsékeltebb Henckel János kassai (előbb lőcsei) plébánost Erasmus barátját, hívta meg Budára 1525-ben. De ennek sem tetszett itt a kényes, nehéz helyzete, visszakívánkozott Kassára. Budáról 1526 márc. 15. írja Melczer András kassai jegyzőnek, hogy úrnője marasztalja, neki igérte az egri nagyprépostságot, de őt még a püspökség sem ingatja meg, jobban tetszik neki a kassai szerényebb állás és kéri, J ) Bunyitay, Ehtört. Emi. I. 143.
