Payr Sándor: Cordatus Konrád budai pap, Luther jó barátja. Budapest 1928. (A Luther-Könyvtár és Múzeum füzetei 5.)

V. Visszatérése Magyarországba és újabb lelkészkedése a bányavárosokban és Budán. Hosszú, súlyos fogsága Budán és Esztergomban 1525.

lenebbül bántak el az 1523. évi törvényhozás után a lutheránusokkal. Bornemisza Péter evang. püspök is említi a prédikációiban: „Budán és egyéb helyeken égetéssel, tömlöcözéssel akarják vala eloltani a Jézus Krisztus drága igéjét." x

) Majd több áldozata is lesz Budán az evangéliom ügyének. De Luther iratait továbbra is olvasták. Szerémi György káplán feljegyzése szerint: „Lutteriana haeresis ad Hungáriám descenderat per scribas seminando et per curiales, qui jam publice publicabant Bude." 2

) S ha még a pápai követnek a Budán halálra ítélt lutheránusról szóló jelentését is figyelembe vesszük, akkor nincs abban semmi hihetetlen, hogy Cordatus szolgáját a könyveivel Budán égették meg. Luther erre is céloz, midőn 1526 nov. 1. Mária királynénak írja, hogy az istentelen püspökök, akik Magyarországban oly hatalmasak, néhány ártatlannak vérét ontották. V. Visszatérése Magyarországba és újabb lelkészkedése a bányavárosokban és Budán. Hosszú, súlyos fogsága Budán és Esztergomban 1525. Cordatust a Budáról érkezett lesújtó hírek nem tudták elhagyott híveitől visszatartani. Nem gondolva a fenyegető veszedelmekkel és bízva Mária királyné pártfogásában 1525 elején elhagyta Luther házában talált biztos menedékhelyét és visszatért Magyarországba. Először most Körmöcbányát, Besztercebányát és Zólyomot kereste fel, ahol hü munkatársat talált a sziléziai Jagerndorfból, Brandenburgi György birtokáról való Kresling János lelkészben. Szebeni János besztercebányai plébános erre a két evang. lelkészre többször is panaszkodott Szálkai prímáshoz intézett leveleiben, hogy az eretnek hitet terjesztik, amely már nagyon is elterjedt a bányavárosokban. Az 1525 elején Esztergomban tartott zsinaton is tárgyalták már ezek ügyét. Campeggio az újabban érkezett pápai követ Burgionál is erélyesebben követelte az eretnekek üldözését. Cordatus és Kresling időközben Budára eljönni is elég merészek voltak. Kresling itt Szent György-templomának lett a plébánosa,

3

) Cordatus pedig szintén Budán a Boldogasszonyról nevezett templom papja (presbytere). Luther, ') Másik része az ev. és epist. való tanúságoknak. Sempte 1574. 183. 1. 2

) Szerémi Gy. Emlékiratai. Monum. Hung. Hist. I. 76. 3

) Szálkai prímás Budán 1525. máj. 21. kelt levelében Kreslinget a budai Szt. György-templom plébánosának mondja s vele együtt említi Cordatus presbytert. Bunyitay, Eht. Emi. I. 203. 1.