Payr Sándor: Gróf Teleki Józsefné Királyfalvi Roth Johanna. Emlékbeszéd. Eperjes 1914.
Királyfalvi Roth Johanna nem tartozott a renaissance híres asszonyai közé. Költői műveket, emlékiratokat nem hagyott. Sajnos, már leveleinek sem lehetett nyomára akadni. De író és költő volt a férje, a ki éppen egyik költeményében állított neki szép emléket. így a férj nyilatkozata, néhány sor a családi és egyházi krónikákból, a tartalmas, sokatmondó végrendelet és a beszélő kövek, a maradandó alkotások, ím ezek a források, melyek a nemes nagyasszonynak szűkszavú, de mégis szép és vonzó jellemvonását megőrizték. Nógrádmegyében a kiesfekvésű Szirákon született 1741. január l-jén. A családi kastély nagytermében ott függött dédapjának, Roth Jánosnak arczképe, a ki mint Karaffa egyik kiszemelt áldozata Eperjesen, csak az utolsó perczben tízezer talléron válthatta meg életét. De már őt is majd halálra kínozták s 1687. őszén mint országgyűlési követ nemcsak emlékiratát nyújtotta be, hanem beforradt sebeit is megmutatta I. Lipótnak és az ország rendéinek. 1 A fejledező leánygyermeket Mária Terézia korában tehát egy hitvalló ősnek emléke inté hithűségre. Édesatyja, Roth Tamás, a hitvalló unokája, puritán magyar nemes, a ki tanulmányait a jenai egyetemen (1728.) fejezte be. Gazdagságáról -és műizléséről tanúskodik az új otthon, az angolkerttel övezett sziráki szép kastély, melynek ő volt az építője. Nagynénje, Roth Éva Prónay Gábornak volt hitvese, a ki szép vallásos jelszóval örökítette meg nevét az ácsai kastély homlokzatán: „Spe iacta in Servatore suo, pesté, bello non territi." 2 Édesanyja, Wathay Borbála, a vallásos lelkű, magyar nemesasszonyok példaképe. Leghívebben jellemezte őt saját leánya a sírkövére 1784-ben vésett emlékverssel: Jó magyar asszony volt s más népektől nem kért Kölcsön czifra vétket ős jó erkölcsinkért. 8 II. József germanizáló törekvéseinek és az előkelők franczia szellemű nevelésének ama korában sokat mondanak ezek a szavak. Bizonyságot tesznek Roth Johannának is hazafias, erős magyar érzelméről. A családban már volt egy Prónay, a későbbi bárók törzsatyja. Roth Tamás tehát méltán várhatott előkelő kérőt is a házhoz. Az egyetlen, gazdag, szép és művelt leány sűrűen is osztogatott kosarat hozzá lelkileg nem méltó ifjaknak. Az apát már azzal bosszanták barátai, hogy a leánya grófot vár. Ily nagyravágyás azonban távol volt úgy a szülők, mint leányuk lelkétől. Időközben mégis a Ráday grófok családjában Péczelen finom női kezek fonták azt a rózsalánczot, melylyel Roth Johannát Teleki József grófhoz, a nagy Telekiek egyik méltó őséhez kötözték. A vőlegény anyja Ráday Eszter volt, Ráday Pálnak leánya és Gedeonnak húga. így a Rádayak révén közeledtek a Telekiek Rothékhoz.* 1 Zsilinszky : Vallásügyi tárgy, III.,'543. Mayer E.: Az eperjesi vértanúk, 41. Kadlecsik: Karaffa, 81. Nagy Iván: Magy. csal., IX., 779. 1. 2 Haberern J. B.: Prónay Q. emléke, 4. 1. 8 Dr. Moravcsik Gyuláné: Gróf Teleki-Roth Johanna, 26. 1. 4 Az egybekelés alkalmára írt füzet: Teleki J. gróf és Roth Joh. párosodásának megtiszteltetése, Nagyszeben, 1762.