Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

HARMADIK SZAKASZ. Gyurátz Ferenc, a püspök. - XXI. Gyurátz Miskolcon, Radványban és Besztercebányán. Iskolaavatás Felsőlövőn. A pinkafői árvaház. Az Ostffy-Vidos emléktábla Celldömölkön. A győri szeretetház felavatása. Véssey Budapesten és Kőszegen. Betegsége, pápai útja és lemondása. Váratlan halála és a gyászünnepély

Az irodai munkában kifáradva este 8 órakor vettem a lesújtó távirati jelentést Szőcsényből, hogy Véssey Sándor egyházker. felügyelő úr a mai napon váratlanul meghalt. Halála súlyos veszteség nem csak a családra, de szegény egyházunkra is. Mikor három év előtt megválasztottuk, első fellépésével megnyert mindeneket s azóta a szeretet és tisztelet iránta folyton emelkedett. Lovagias előzékenysége, őszinte szívessége, áldozatkész buzgalma hálára kötelezte egyházi társadalmunkat. Három éven át évenként 10.000 koronát küldött eg}^házi intézmények, jótékonycélú egyesületek között kiosztásra. Nyilt, egyenes jellemű, fenkölt gondolkozású férfiú volt. Tevékenysége fáradhatatlan, a munkát Isten áldásának tekintette, mint meggyőződésből monda: az életnek addig van igaz értéke, míg az ember munkálkodik. Gazdászati téren nagy szakértelemmel, akadálygyőző erővel vívta a harcot. A fiainak már átadott terjedelmes birtokain valóságos mintagazdaságot szervezett, melyeken maradandó értékű alkotások beszélnek róla a késő utókor előtt is. A természetnek melegen érző lelkes barátja volt, nyíltan vállá, hogy úgy érzi magát a természet ölén, az ünnepélyes csendben, mint templomban. 74 éves korában érintette a halál hideg keze. Sírja felett együtt gyászol családjával a társadalom és az egyház. Ezt a nekrológot rögtönözte Gyurátz késő esti órán a gyászos haláleset napján. Aki már annyi nagy embert elparentált s aki kedvesei közül is már annyi jó lelket eltemetett, másnap fáradtan ismét gyorsvonatra ült s Nagykanizsán meghálva, ahol Hütter Lajos lelkészt vette magához, Komárvároson át jutott el megtörten a messze Somogyságba, Szőcsénybe. «Az elhunyt özvegyét s fiait a feledhetetlen jó barát ravatala előtt meghatottságtól elszorult szívvel üdvözöltem. Bizony szegény Gyurátz gyenge vállát is már 71 év és 6 évi özvegység terhe nyomta. Május 4-én d. u. 3 Vg órakor volt a temetés. A háznál Németh Pál vései esperes, az elhunyt másik jó barátja imádkozott, Gyurátz gyászbeszédet mondott (elnöktársai felett most már a harmadikat). A sírnál rövid imát ismét az esperes, Gyurátz pedig búcsúztató szavakat és áldást. A koporsót az esperesség tanítóinak karéneke közben bocsátották le a sírba. «A családi sírbolt mondja a napló — igen szép helyen, fiatal erdőtől