Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - XII. Gyurátz, a zsinati jegyző és az országgyűlési képviselőjelölt

hatást gyakorolt.» Jelenvolt Gyurátz mint küldöttségi tag a református zsinat megnyitásán s az ezt megelőző ref. istentiszteleten is a Kalvin-téren. Az alakuló gyűlésen (dec. 7.) pedig a zsinat egyik jegyzőjének választották meg Győry, Marko, Michaelis, Farbaky és Hendel mellé. A bizottságok közül pedig a pénzügyibe ós a prot. vegyes bizottságba választották meg. Thébusz a zsinati tagoknak rövid jellemrajzát is közölvén, Gyurátzról ezt írja: «Ker. gyámint. elnök, ker. jegyző és zsinati jegyző. Tatay halála után főesperes és pápai lelkész, igazi vallásos, áhítattal telt egyházi imaszerző. Vállas, inkább alacsony, szürkülő bajusz, rövidre nyírott tömör haj, magas nyilt homlok, recsegő (inkább pattogó, érces) mély hang. Született Bükön 1841. ápr. 30-án (ami téves, mert 27. szül.)» Bár a jegyzőség is a zsinaton elég dolgot adott Gyurátz­nak, de azért sokszor felszólalt. Már a biz. gyűlésen is (1892. márc. 28.) keveselte, hogy b. Kaas Ivor indítványára az állami egyenesadónak csak leiszázalékát adják a hívek a közalapra. Ő Bélák Istvánnal és Radó Kálmánnal egy százalékot követelt. S nagyon fájt neki, hogy ezt a dunán­túli Barcza Géza és Renner Henrik is visszautasította (Thébusz 269. 272. 276. 1.). Naplójában megjegyzi, hogy a fél százalékból csak mintegy 15.000 forint fog összegyűlni, ez pedig a kitűzött nagy célokra kevés lesz. A zsinat le­szavazta őket. Felemlíti, hogy a reformátusok Debrecen­ben 1882. sokkal nagyobb lelkesedéssel alkották meg a domesztikát. Találó szavakkal jellemzi naplójában a zsinat vezető embereit, különösen Prónayt: «Hatarozott jellem, kit elveiben meg nem ingat semmi tekintet. Hasonló a kemény cserhez, melyet a vihar letörhet, de meg nem hajthat.» Naplójába írta, hogy Prónay az unió érdekében még az ágostai hitv. jelzőt is elakarta hagyni s e miatt a tótokkal nagy vitája volt. Gyurátz és Radó a testvéries együttmunkálkodást kívánta a reformátusokkal, de az uniót a történeti példákra hivatkozva kivihetetlennek tartotta. A püspökök közül legtevékenyebbnek mondja Gyurátz Zelenkát, akinek figyelme mindenre kiterjed s nagy szere­tettel gyűjti a statisztikai adatokat. A zsinatra írt műve: Igénytelen Javaslat» nagy terjedelmű. Ezekben foglalt javaslatai azonban: a lelkészi jövödeleni készpénzre változ­tatása, a stólák eltörlése, az egyetemes felügyelőség eltör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom