Payr Sándor: Gyurátz Ferenc életrajza (1841–1925). Sopron 1931.

MÁSODIK SZAKASZ. A lelkészi és esperesi évek. - XII. Gyurátz, a zsinati jegyző és az országgyűlési képviselőjelölt

lése, vagy melléje egyet, egyházi elnök választása, a püspöki fizetésnek 7000 forintra emelése s a püspöknek a lelkészi hivatal alól való felmentése, az egyetemes alap oly módon szervezése, hogy minden egyház tag egyszer s mindenkorra 2 forintot fizessen reá, a reformátusokkal közösen alapítandó napilap, — mind ezek elestek, meghiúsultak. Gyurátz naplója (1893. máj. 4.) örökítette meg Prónay bárónak azt a szellemes mondását is: < Köztudomás szerint a mi egyházunkban eddig amabilis confusio uralkodott. Félő, hogy ezutánra az amabilis» elmarad, de megmarad a «confusio». A második ülésszakban (1892. máj. 10) a nők szavazati joga érdekében szólalt fel Gyurátz, hivatkozván arra, hogy Dunántúl a nők szavazati joga (a lelkészválasztásnál) némileg már megvan s ebből semmi baj nem lett; egyházunk erejét csak növeljük, ha a jogot a nőkre is kiterjesztjük. (Thébusz 187.) Naplójába jegyezte Prónaynak az egyetemes gyűlésen (1892. okt. 5.) közhelyesléssel fogadott azt a nyilatkozatát, hogy az 1868. évi 53. t. cikknek a gyermekek vallására vonatkozó pontja (12. §.) nem köztünk, hanem csak a r. kath. egyház és a kormány között okoz zavart, mert Róma eltörölni, a kormány pedig fenntartani akarja. Sokkal élesebben ítélte meg ezt az ügyet Sztehlo Kornél a zsinati vegyes bizottság ülésén (nov. 24.), ahol követelte, hogy a zsinat előre foglaljon állást a «sexus sequitur sexum» (a gyermekek nemük szerint követik szüleik vallását) törvénye mellett, mert a kormány ezt a polgári házasság fejében a klérus kedvéért fel akarja áldozni. Az ultramontánok most a szabadság és szabadelvüség elvére appelláltak. «Caveant consules — mondta Sztehló furcsán nézünk ki, ha Róma a szabadéivüségre appellal.» Éles szemekkel látta, jellemezte és előre megjövendölte a bekövetkezendő helyzetet: «A vallási béke ép úgy .fog megzavartatni a lélekfogdosások által, mint most.» (Thébusz 387.) Gyurátz ezen az értekezleten jelenvolt és óévesti elmélkedésében kemény szavakkal fakad ki a napi sajtó ellen, mely egy szegén}- lutheránus pap ellen azonnal kész mozgásba hozni Olymp összes mennyköveit, de ha felsőbb és alsóbb katholikus papok rugdalóznak az állam tekintélye ellen és tiporják a törvényt: akkor meglapulva sopánkodik s untalan a klérus hazafiságának hangoztatásával hízeleg.